4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A tavalyi hatalmas zuhanás után idén igencsak erőre kapott a tengeri árufuvarozás piaca: a hajóstársaságok konténerhiányra panaszkodnak, egyes árukat pedig a szűkös kapacitás miatt csak késve tudnak elszállítani. A felfutó kereslet az árakat is felverte, amelyek ma már a 2008-as szintet is meghaladják. Amennyiben további komoly drágulás következik be, akkor egyre több árut szippanthat el a vasút a tengerekről – például a Magyarország és Távol-Kelet közötti szakaszon. Mfor.hu háttér.

A gazdasági válság enyhülése és a világkereskedelem magára találása igencsak érezteti hatását a konténeres tengeri árufuvarozás piacán is, amely tavaly, a krízis csúcspontján még hatalmas zuhanást volt kénytelen elkönyvelni.

Pörög a piac, dugig telnek a hajók

A megugró szállítási igényeket jelzi, hogy egyes hajóstársaságok már konténerhiányt emlegetnek és lóhalálában próbálják bevonni a forgalomba a tavaly tömegével pihenőre küldött konténereket. A dán Maersk hajózási társaság például Észak- és Latin-Amerikából hozat ilyen szállítóeszközöket, hogy ki tudja elégíteni az igényeket az Európa és Ázsia közötti szakaszon.

Beszédes tény az is, hogy - a német Abendblatt szerint - jelenleg összesen hárommillió konténer hiányzik világszerte. Ennek a kereslet-növekedés mellett oka az is, hogy a kínaiak tavaly csaknem teljesen leálltak a gyártással, és csak mostanában kezdték ismét felpörgetni az üzletet.

Az igények bővülése miatt a hajók sok esetben teljes kapacitással futnak - egyes cégek konténereinek azonban még így is várakozniuk kell, hogy felférjenek valamelyik járatra.

"Nekünk Magyarország esetében szerencsére nincs ilyen problémánk, mivel ügyfélkörünk igényei előre kiszámíthatóak” – mondta el az mfor.hu-nak Póti Miklós, a DHL Global Forwarding közép-európai tengeri szállítmányozási igazgatója. A problémát azonban ő is valósnak tartja - elsősorban a kínai kikötőkben nehéz most helyet találni a hajókon az áruknak.

Póti Miklós szerint jelenleg heti 50 ezer konténer van úton Európa és Ázsia között - 2009 leggyengébb időszakában feleekkora volt ez a szám. Igaz, a jelenlegi forgalom még alatta van a 2008-as szintnek - azt körülbelül 2011 elejére érheti el a piac.

Ötszörösére nőttek az árak

A növekvő kereslet természetesen a hajóstársaságok árait is megdobta, méghozzá nem is kis mértékben. "Míg 2009 elején, amikor leginkább pangott a piac, pótlékok nélkül 200-250 dollárért szállítottak egy TEU-nyi árut Európából, addig most 1200 dollárért teszik ugyanezt” - hívta fel a figyelmet a DHL Global Forwarding regionális igazgatója. (Egy TEU egy húszláb hosszú konténer-egységet jelent, amelyben különböző súlyú rakományok kaphatnak helyet - a szerk.)

Ez az árszint már a 2008 közepére jellemző 900 dolláros értéket is meghaladja, ráadásul az év hátralévő részében további, mintegy tíz százalékos drágulás várható. Ezt a szállító cégek kisebb-nagyobb késéssel, de áthárítják a megbízókra, így a szállítási díjak további emelkedésére kell felkészülni.

A hajózási cégek egyébként nem csak az alapárat emelik, hanem önkényesen kivetett pótdíjak formájában is próbálják ledolgozni tavalyi veszteségeiket. Több cég például minden járatán veszélyességi pótlékot kér a szomáliai partok kalózveszélyére hivatkozva, a Maersk pedig bejelentette, hogy pótdíjat vet ki július 15-től az Ázsia és Európa közötti szállítmányokra - indokként többek között a konténerek árának és bérleti díjának emelkedését jelölte meg.

Tengerről vasútra?

Jelenleg az Ázsia és Európa közötti áruforgalom jelentős része, mintegy 80-85 százaléka tengeren bonyolódik (tonnában mérve - a szerk.) - a DHL Global Forwarding például a szlovéniai Kopernél teszi partra ázsiai szállítmányait, majd onnan vasúttal hozza fel Magyarországra. A második helyen a légi szállítás áll 8-10 százalékkal, míg a vasút eddig mindössze 3-5 százalékos szeletet tudott magának kihasítani a piacból a szakember becslése szerint.

A leggyorsabb 2-5 napos eljutási idővel a légi út, amely azonban 25-30-szor drágább a tengeri fuvarozásnál. Utóbbi díjai lassan egy szintre kerülnek a vasútéval, ráadásul időben sincs köztük nagy különbség - mindegyik úton mintegy 30 nap alatt ér az áru Távol-Keletről hazánkba, mondja Póti Miklós.

A tengeri fuvarozásnak ráadásul versenyhátrányt jelent, hogy a hajók spórolás céljából lecsökkentették sebességüket, így a két kontinens közötti út öt nappal meghosszabbodott.  

Amennyiben a tengeri fuvardíjak emelkedő trendje huzamosabb ideig kitart, elképzelhető, hogy egyes szállítmányozó cégek vízről vasútra terelik át az ázsiai fuvarok egy részét. "Ez Magyarország, Ausztria és a dél-németországi területek esetében valós alternatíva lehet. A cégünknél például külön csapatot állítottunk fel arra, hogy vizsgálja ezt a lehetőséget" - magyarázta Póti Miklós.

W. B.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!