A Surgutneftegas Molban való részvásárlása körüli botrány okai talán nem is az orosz terjeszkedéssel való politikai szembenállásban, hanem a társaság vezetésének ambícióiban keresendők, de a Mol úgy járhat, mint az a litvániai finomító, amelynél leállították a Barátság vezeték hozzá vezető ágát, írta a Kommerszant című lap hétfői kommentárjában.
A Mol egész héten demonstrálta, hogy nem adja meg magát harc nélkül az új részvényesnek, írta a szerző, és ismertette a Mol-vezetés megnyilvánulásait, egészen odáig, hogy "csütörtökön konkrét fenyegetés következett: a Mol eladja egyik fő vagyontárgyát, a horvát INA 47 százalékát, ha a Surgutneftegas kísérletet tesz ellenséges átvételére. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a Mol a PSZÁF-tól kérte az ügylet ellenőrzését. Binder István, a PSZÁF szóvivője azt mondta, hogy az ellenőrzés mindenképpen megtörtént volna, de megerősítette, hogy érkezett ilyen felkérés a Moltól", írta a szerző.
Szerinte nyilvánvalónak látszik a következtetés: politikáról van szó, és az oroszokat most sem várják tárt karokkal Európában. A Mol vezetésének ilyen viszonyulása az új részvényesekhez azonban nem új. Ugyanígy harcolt az osztrák OMV ellen, amelytől a Surgutneftegas most megvette az OMV által 2006-tól összevásárolt részvényeket. A Mol vezetésének nincs szüksége új, erős társtulajdonosokra. Az OMV-nek nem sikerült legyőznie a Mol vezetését, de a Surgutneftegas az osztrák cégnél sokkal több potenciális eszközzel rendelkezik a nyomásgyakorláshoz, írta a kommentátor.
Úgy járhatunk, mint a litvánok
Rámutatott: egyelőre a Surgutneftegas nem támasztott igényt a Mol vezetésében való közvetlen részvételre, és nem tudni, milyen céljai vannak e téren. De arról már beszélt, hogy az új akvizíció lehetőséget nyújt a vertikális integráció elmélyítésére. Más szóval Vlagyimir Bogdanov vezérigazgató arra költött 1,4 milliárd eurót, hogy hozzáférjen a Mol európai finomítóihoz. Az orosz konszern jelenleg nem szállít oda kőolajat, így formálisan nem tudja blokkolni a Mol nyersanyagellátását. A Mol azonban a kőolaj jelentős részét orosz konszernektől kapja a Barátság vezetéken, viszont belátható időn belül felépül a leningrádi területen a BTSz-2 vezeték, és orosz tisztségviselők szerint a társaságok majd eldönthetik, merre kényelmesebb szállítaniuk a kőolajat.
Kellemetlen helyzetbe került a litvániai Mazeikiu Nafta finomító, amelyet a litván kormány 2006. májusban, szintén pályázó orosz olajvállalatok orra előtt, a lengyel PKN Orlen olajtársaságnak ítélt oda. A Barátság vezetéknek a litván finomítóhoz vezető ágát már 2006 nyarán leállították, szivárgás miatt. Az üzem nem állt le, de csak kikötőkben tud kőolajat vásárolni, és úgy drágább. "Ugyanez a perspektíva várhat a Molra is, ha folytatja a konfliktust Oroszországgal. Ez pedig csak akkor nem érv a Surgutneftegas-zal való együttműködés mellett, ha a Mol jelenlegi vezetése a függetlenséget többre értékeli a hatékonyságnál", írta a lap.
Ne hagyják jóvá a Surgutneftegas részvényvásárlását
Nem véletlen, hogy amerikai elemzők úgy vélik, magyar kormány és parlament, valamint az Európai Unió számára is az jelentene kisebb kockázatot, ha nem hagyná jóvá a ködös tulajdonosi szerkezetű Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) részvényvásárlását.
A magyar kormány és parlament, valamint az Európai Unió számára is az jelentene kisebb kockázatot, ha nem hagyná jóvá a ködös tulajdonosi szerkezetű Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) orosz cég Molban történő tulajdonszerzés ügyletét - olvasható a Jamestown Alapítvány nevű washingtoni agytröszt hétfői elemzésében.
Veszélyesebb volna beengedni az orosz olaj- és gázipari vállalatot a Molba, és cserébe azt elvárni tőle, hogy mondjon le a további terjeszkedésről – érvelt a Jamestown Alapítvány, egy független, nem pártalapon működő kutatóintézet neves Közép-Európa szakértője, Vladimir Socor.
Szinte bizonyos, hogy a Surgut, ha az ügyletet jóváhagyják, nem áll meg, és az általa tulajdonolt részvényhányad növelésére, a vállalat átvételére fog törekedni - írta a szerző, aki évek óta az európai energiaügyek szakértőjének számít. Korábbi elemzéseiben úgy foglalt állást: az orosz Déli Áramlat projekt több évtizeddel meghosszabbítaná a Gazprom dominanciáját, s ezzel aláaknázná a fogadó országok energia- és általános stratégiai biztonságát, amelyet a rivális Nabucco projekt erősíthetne az európai energiaellátás diverzifikációjával.
Putyin is beszáll?
A szakértő felhívta a figyelmet: a mintegy 20 milliárd dollár pénztartalékkal rendelkező Surgut könnyen túlfizetheti az újabb Mol-részvényeket, hasonlóan ahhoz, ahogy a mostani 21,2 százalékos pakettet is a piaci ár kétszereséért szerezte be az osztrák OMV-től. Magyarországon sokak számára csábító lehet, hogy a Surgut tartalékaiból a jelenlegi pénzügyi válságban tőkét lehetne pumpálni a magyar energiaszektorba. A Surgut ezenkívül Vlagyimir Putyin miniszterelnök külpolitikai befolyását is igénybe veheti terjeszkedéséhez; Oroszország, amely szinte monopol helyzetben van a magyar gázszállítások terén, befolyást gyakorolhat a magyar döntésekre.
A Kreml által ellenőrzött Surgutneftegas tulajdonosi szerkezete még orosz viszonylatban is ködös, a céghez valószínűleg köze van Putyinnak, aki egyes hírek szerint közvetlenül vagy közvetve jelentős hányadot birtokol a vállalatban. Erre az orosz Vedomosztyi című üzleti lap is utalt, mivel szerintük a PSZÁF – amelynek látszólag nincs oka megzavarni a Surgut tranzakcióját -, ha valami gyanúsat talál, akkor ezt az igazságügyi szervek tudomására hozhatja, és korlátozhatja az új részvényes jogait. Ez pedig elhúzza az üzlet lezárását. Az orosz cég számára további kellemetlen momentum, hogy a PSZÁF a vizsgálat során felkérheti a Surgutneftegast a tulajdonosi struktúra feltárására és önmagáról általában teljes körű információ szolgáltatására, amit ez az orosz cég még az orosz felügyeleti szerveknek, sőt, saját részvényeseinek sem tesz meg", írta a Vedomosztyi.
