A Nokia-ügy apropót ad az állami szubvenciós politikát összességében átgondolni - jelentette ki a biztos a Welt am Sonntagnak. Verheugen úgy véli: nincs értelme annak, hogy egy uniós állam szubvenciót fizet egy adott cég országbeli letelepítéséért és munkahelyteremtéséért.
A biztos szerint, ahelyett, hogy magáncégeknek beruházási támogatást adnának, a pénzt oktatásra, képzésre és a jó infrastruktúra kiépítésére kellene fordítani, hogy ezek jelentsenek vonzerőt a termelőhelyeket kereső cégeknek.
A finn Nokia mobiltelefon-gyártónak esetleg vissza kell fizetnie a német államtól korábban kapott támogatást, ha bebizonyosodik, hogy nem teljesítette a foglalkoztatásra vonatkozó vállalásait. - a vizsgálatot Észak-Rajna-Vesztfália gazdasági minisztere kezdeményezte, miután a Nokia kedden közölte: Bochumból Magyarországra, Romániába és Finnországba telepíti a mobilkészülékek gyártását, mert Németországban a magas költségek miatt nem versenyképes az előállítás.
Az esseni Westdeutsche Allgemeine Zeitung beszámolója szerint a gazdasági miniszter már meg is bízta a tartományi bankot (NRW Bank) az ügy vizsgálatával. A Nokia 1999-ben azzal a feltétellel kapott támogatást a tartományi kormánytól, hogy 2856 munkahelyet létesít. Az erre vonatkozó kötelezettségvállalás érvényessége 2006. szeptemberben ugyan lejárt, de a gazdasági minisztérium szerint addig sem dolgoztak annyian a bochumi üzemben. Ezt valószínűsíti, hogy a gyárban jelenleg is csak 2300-an dolgoznak.
