A kedden közzétett elemzés abból indult ki, hogy az évszázad közepéig 1,63 Celsius fokkal emelkedik az átlagos középhőmérséklet az alpesi országban. A prognózis szerint a szélsőséges időjárási viszonyok, a forró nyári időszakok és a csapadékhullás szezonális eltolódása óriási károkat fog okozni a mező- és erdőgazdaságnak, egyebek között az alacsonyabb terméshozamok miatt.
A rekkenő hőségben sokan bekapcsolják majd a klímaberendezéseket, ami viszont növelni fogja az áramfogyasztást. A forróság ráadásul megterheli az emberi szervezetet is: megugorhat a halálozási ráta, ezzel szemben gyengül az emberek teljesítőképessége. A téli idegenforgalom is hanyatlásnak indul. A felmelegedésnek viszont lesz egy kedvező oldala is: a rövidebb és enyhébb hideg időszak miatt apadhat a fűtési igény.
A tanulmányt számítógépes modell segítségével összeállító professzor összegzése szerint 2050-ig az osztrák hazai össztermék (GDP) évi 1,6 milliárd euróval lesz kevesebb a klímaváltozás miatt, a foglalkoztatottság pedig évente átlagosan 12 600 fővel zsugorodhat. Mérséklődik majd a lakossági fogyasztás is, méghozzá évi 0,6 milliárd euróval.
A kutató 485 variánst vizsgált, tizenhárom gazdasági ágazatban. A gazdaság egészét érő veszteségek kialakulásánál ugyanakkor nagy fokú kiszámíthatatlanságuk miatt nem vett figyelembe olyan tényezőket, mint például a természeti csapások - viharok, jégesők, lavinák - okozta károk. Becslése szerint egyébként a legnagyobb veszteség az osztrák idegenforgalmi ágazatot fogja érni: bevétele hat százalékkal esik vissza 2025-ig.
