Hét évszázada először fordul elő, hogy Európa nem a világ egyik meghatározó növekedési központja. A kilencvenes évek közepétől ez a központ Ázsiába tevődött át és nincs reális esélye annak, hogy belátható időn belül Európában legyen - mondta Inotai András.
Ahhoz, hogy a munkahelyek nettó száma bővüljön, az EU régi tagjainál legalább három százalékos növekedésre van szükség, az új tagoknál öt százalékra - fogalmazott Inotai András. Optimizmusra csak a európai multinacionális cégek gyors fejlődése ad okot, igaz ezek a társaságok Európán kívül teljesítenek jól, s beruházásaik döntő része sem az EU-n belül valósul meg - mondta. Megjegyezte azt is, hogy az Európai Unió GDP-jének hetven százalékát ma már a szolgáltatások adják, de évi 350 milliárd euró - a magyar GDP háromszorosa - többletköltséget szenvednek el a cégek azért, mert késlekedik a szolgáltatások liberalizációja.
A hét éve bevezetett euró eddig megállta a helyét, a világpiacon jelentős szereppel rendelkező tartalékvaluta - mondta Rácz Margit. A VKI tudományos főmunkatársa ugyanakkor megemlítette azt is, hogy az EU 27 tagországából 14 saját nemzeti valutával rendelkezik.
Az euró bevezetése Magyarország számára egyértelműen haszonnal járna, ráadásul kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a stabilitási és növekedési paktum előírásait betartjuk - hangsúlyozta a kutató.
