Orbán Viktor hétfőn napirend előtti felszólalásában bejelentette a 10 pontos munkahelyvédelmi csomagot, mely "soha nem látott mértékű szociális adócsökkentést eredményez". Mindez 300 milliárd forintos költségvetési kiadással jár majd, a szükséges forrást pedig Orbán szerint majd a "tranzakciós illeték végső formája teremti meg".
A bejelentés szerint az első öt pont azon kiemelt csoportok elhelyezkedésének segítésére irányul, melyek a munkaerőpiaci pozíciója hátrányosnak tekinthető. Mindez azt jelenti, hogy bruttó 100 ezer forintig:
1) a 25 év alatti munkavállalók esetében felére csökkent a munkáltatói járulék.
2) az 55 év feletti munkavállalók esetében szintén felére csökken a munkáltatói járulék.
3) a 25 és 54 év közötti szakképzetlen munkavállalók (FEOR 9-es csoportba tartozók, a listát itt érheti el) esetében szintén 50 százalékkal csökkenti a járulékot a kormány.
4) a tartósan munkanélküliek esetében 100 százalékos csökkentést tervez a kormány az első két évben, viszont a harmadiktól sem kell kellene a teljes járulékot fizetni, csak annak a felét.
5) a gyedről és gyesről visszatérő munkavállalók után az első két évben ugyancsak nem kellene járulékot fizetni, a harmadik évtől pedig szintén csak a felét.
Nincs új a nap alatt
A kormány ezzel egyébként nem tett semmi mást, csak az egykulcsos adó mellé egy "többkulcsos" járulékrendszert társított, mely a már eddig is bonyolultnak tartott adórendszerbe még egy csavart tett, bár a program céljának helyessége és fontossága egy percig sem vonható kétségbe. Ezzel a bejelentett intézkedésekkel egyébként nem tett semmi mást a kormány, mint az amúgy már életben lévő és elérhető járulékkedvezményeket szélesebb körre terjesztette ki - némileg átrendezte az eddigi rendszert. Ezek után pedig kérdéses lesz, hogy valójában milyen mértékben járulhat majd hozzá a foglalkoztatás bövüléséhez. A "többkulcsos" járulékrendszerre egyébként április elején a Heti Válaszba írt cikkében már Matolcsy György is utalt: "Megyünk (...) egy ötkulcsos, élőmunkát terhelő adózás felé, ami elismeri a magyar munkaerő kínálati és keresleti egyenlőtlenségeit. (...) A 100 százalékos általános kulcs mellett van már 50 százalékos és 0 százalékos kulcsunk, de még szükségünk lesz egy 25 és 75 százalékos kulcsra is".
A most kiemelt csoportokra egyébként eddig is igényelhető volt valamilyen Start-kedvezmény: így a munkavállalók csökkenthették a befizetett szociális hozzájárulási adót, ha pályakezdőt alkalmaztak, akárcsak a gyesről, gyedről visszatérő kismamáknál, és az 50. életévét betöltött tartós álláskeresők után is, de akkor is, ha rendelkezésre állási támogatásra jogosult munkavállalót foglalkoztattak. Bár ez utóbbiak esetében már nem igényelhető az erre feljogosító Start Extra Kártya; azt 2011. december 31-ig lehetett kiváltani, és 2013. december 31-ig lehet felhasználni.
Minimálbérnél 13 ezer forintot spórolhat
Jelenleg egy munkavállaló után munkaadói teherként a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás jelenik meg. Az Orbán Viktor által bejelentett kedvezmények ezeket érintenék.
Ha a munkaadó a jelenlegi minimálbérért, vagyis 93 ezer forintért foglalkoztatja a 25 év alatti, 55 év feletti, vagy a szakképzetlen munkavállalóját, akkor az azt jelenti, hogy az 50 százalékos járulékcsökkentésnek köszönhetően 13 253 forintot spórolhat egy munkavállaló bérköltségén. A mostani 119 505 forint teljes bérköltség helyett egy minimálbéres foglalkoztatás 106 252 forintjába fog kerülni a munkaadónak. Ez éves szinten azt jelentheti, hogy az egy alkalmazottal kapcsolatban felmerült bérköltsége 159 036 forinttal lesz alacsonyabb.
Abban az esetben pedig, ha a munkaadó gyedről, gyesről visszatért kismamát alkalmaz, netán tartós munkanélkülit vesz alkalmazásba, a teljes munkaadói terhet megspórolhatja: vagyis minimálbéren történő foglalkoztatás esetén csak a munkavállaló bruttó bére, a 93 ezer forint jelentkezik költségként. Ezzel havi szinten 26 505 forint költségcsökkentést érhet el a munkavállaló, ami éves szinten 318 060 forintot jelent egyetlen munkavállalónak köszönhetően.
Maximum 28 ezer forint spórolás munkavállalónként
Akkor, ha a maximumként megjelölt 100 ezer forintra van bejelentve a kiemelt csoporthoz tartozó munkavállaló, legfeljebb havi 28 500 forint megtakarítást érhet el a munkaadó, ha a 100 százalékos csökkentésbe tartozó alkalmazottról van szó - vagyis tartós munkanélküliről, gyedről, gyesről visszatérő kismamáról. Egyéb esetben ennek felével 14 250 forinttal lesz alacsonyabb az az összeg, amit az államnak kell munkaadói járulékként befizetni. Így a korábbi 128 500 forintos teljes bérköltség helyett 114 250 forintba kerül egy munkavállaló foglalkoztatása, teljes mértékű járulékcsökkentés esetén pedig csak a munkavállaló 100 ezer forintos bruttó bérét kell költségként elszámolnia.
A bruttó 100 ezer forintos fizetésnél évente legalább 171 ezerrel, 100 százalékos kedvezmény esetén 342 000 forinttal csökkenhet a munkaadó költsége éves szinten egyetlen alkalmazott után.
Ha átlagbérért foglalkoztatna...
A fentiek mellett utánaszámoltunk egy olyan esetnek is, amikor a 25 éven aluli munkavállalót például átlagbérért foglalkoztatja a munkaadó. A KSH legfrissebb statisztikája szerint hazánkban az átlagos bruttó bér 220 ezer forint kerekítés után. Ez azt jelenti, hogy a munkaadó 100 ezer forintig érvényesítheti az 50 százalékos járulékkedvezményt, a 14 250 forintot, az efeletti bérre (120 ezer forint) pedig a teljes járulékot kell fizetnie. Vagyis alapesetben a 220 ezer forintos bruttóra a teljes munkaadói járulék 62 700 forint lenne, ebből viszont lejön a 100 ezer után járó kedvezmény, így 48 450 forintra csökken a bruttó után fizetendő járulék. Egy 25 éven aluli átlagbérért dolgozó alkalmazott foglalkoztatásának teljes költsége a jelenlegi 282 700 forintról 268 450 forintra csökken, vagyis egy 5 százalékos megtakarítást jelenthet a munkaadó számára a kormány által biztosított kedvezménycsökkentés.
Munkahelyeket óvhat meg
Németh Dávid, az ING elemzője szerint mindenképpen megóvhat számos munkahelyet, ha a munkaadók járulékterheit csökkenteni kívánja a kormányzat. Hozzátette: az adózási szabályokat ugyanakkor nem harmonizálták, és ez esetleg negatívan hathat majd az elképzelések megvalósítására ezen a területen. Az ING elemzője szintén kérdésesnek tartotta, hogy a költségvetési fedezet, amely a munkahelyvédelmi csomagot szolgálná, valóban befolyik-e majd jövőre a büdzsébe. Ezt az elemét az elképzeléseknek igen kockázatosnak nevezte Németh Dávid.
Székely Sarolta
mfor.hu
