Évente egy kisvárosnyi munkaerő vándorol el Kelet-Németországból

A keletnémet iskolákban mára sorskérdéssé vált, hogy a végzősök helyben maradnak vagy nyugaton képzik tovább magukat, esetleg ott keresnek állást. Felmérések szerint egyre többen döntenek az utóbbi megoldás mellett, így folyamatosan nő a Kelet-Németországot elhagyó fiatalok száma.

1990 óta több, mint egymillió ember költözött át Németország keleti feléből a nyugatiba. A gazdasági szempontból gyenge Sachsen-Anhaltnak például egytizeddel - 2,87-ről 2,55 millióra - csökkent a lakossága az 1990 és 2002 közötti időszakban, csak 2001 és 2002 között évente mintegy 20 ezer embert vesztett a tartomány. Halle, Rostock és Görlitz népessége egyötöddel lett kisebb az egyesítés óta. Az elvándorlók közt több volt a nő, mint a férfi. A népességfogyáshoz a migráció mellett az alacsony születési ráta is hozzájárult.

A negatív trend a keletnémetek 84 százaléka szerint nagy veszélyt jelent a térség jövőjére, állítja a Wahlen közvélemény-kutató csoport tanulmánya. Az aggodalom nem alaptalan: általában a jól képzett, tanult fiatalok választják a nyugatot. Emiatt egyre több keletnémet vállalat panaszkodik szakemberhiányra, a vidéki régiókban pedig a női munkaerőnek vannak leginkább híján a munkáltatók.
Elemzők emiatt attól tartanak, hogy az állami bevételek csökkeni fognak, így egyre kevesebb pénz jut majd a közfeladatok ellátására.

Sok reménnyel a jövő sem kecsegtet: a közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek több, mint egyharmada (36 százaléka) ismer a környezetében olyan embert, aki foglalkozik az elvándorlás gondolatával. A felmérésben résztvevők 43 százaléka el is költözne, ha nyugaton biztosan jobb munkát kapna, mint otthon.
A 25 év alattiaknak pedig több mint háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy ki fog vándorolni, amennyiben úgy ítéli meg, hogy arra kedvező lehetőség adódik, írja elemzésében a Süddeutsche Zeitung.

(Menedzsment Fórum)