A brit statisztikai hivatal közölte, hogy 2008 utolsó negyedében 1,97 millióra - a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szabványai alapján számolva 6,3 százalékra - emelkedett a hivatalosan bejegyzett állástalanok száma. Nagy-Britanniában 1998 óta nem mértek ilyen arányú munkanélküliséget.
Az újonnan munkanélküli segélyért folyamodók száma az október-decemberi időszakban 236 ezerrel nőtt; ez a legnagyobb negyedéves növekedés az 1991-es recessziós év óta. Elemzők előzetesen arra számítottak, hogy a munkanélküliek száma már átlépte a kétmilliós lélektani határt, de az előrejelzések szerint ez az idén mindenképpen bekövetkezik, sőt az év végére megközelítheti a hárommilliót a brit gazdaságot fenyegető súlyos recesszió miatt.
Egyes prognózisok négy százalékhoz közeli idei GDP-mínuszt sem zárnak ki Nagy-Britanniában, és a konszenzusos jóslat az, hogy a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-térségen belül a brit gazdaságot sújtja a legmélyebb recesszió 2009-ben.
Ebben a környezetben egyre szélesebb körű tiltakozás bontakozik ki a brit munkavállalók körében a külföldi EU-tagállamokból toborzott munkaerő nagy-britanniai alkalmazása ellen. Legutóbb éppen szerdán torlaszolta el több száz állástalan építőipari szakmunkás két brit erőmű bejáratát, arra hivatkozva, hogy a francia Alstom ipari konszern munkahelyek százait akarja külföldi munkavállalókkal betölteni.
Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt, és azóta legalább egymillióan érkeztek a térségből munkavállalás céljával. A brit gazdaság súlyosbodó gondjai és a font meredek gyengülése nyomán azonban - szakértői becslések szerint - a kelet-európaiak fele már hazament.
