Aki nagyon spórolni szeretne nyaralása során, annak Magyarországot, Törökországot és Horvátországot érdemes felkeresnie, állítja a Bank Austria osztrák pénzintézet kedden közzétett felmérése.
35 eurós árelőny
A 14 országot számba vevő "olcsósági listát" Magyarország vezeti: hazánkban már 100 euróért meg lehet kapni azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekért Ausztriában 135 eurót kell fizetni. Igaz, a gazdasági krízis rontott helyzetünkön, mivel egy évvel ezelőtt még 65 euró volt az árelőnyünk nyugati szomszédunkkal szemben.
Csak hajszálnyival marad el tőlünk Törökország és Horvátország - a két kontinensen fekvő állam árelőnye 32, a déli szomszédunké pedig 31 euró Ausztriához képest, száz euróra vetítve.
A negyedik helyen meglepetésre Nagy-Britannia áll (plusz 20 euró), majd Szlovénia (plusz 18 euró), az Egyesült Államok (plusz 17 euró), Portugália (plusz 14 euró), Görögország (plusz 11 euró) és Spanyolország (plusz hat euró) következik a sorban.
Svájc a legdrágább
Németországban és Franciaországban (plusz egy-egy euró) nagyjából ugyanannyi árut és szolgáltatást kapunk száz euróért, mint Ausztriában, Olaszországban (mínusz két euró) és Kanadában (mínusz három euró) viszont már kevesebbet. A sereghajtónak - és így a legdrágább országnak - Svájc számít, amelynek 22 euró az árhátránya Ausztriával szemben, áll az APA hírügynökség által közölt elemzésben.
A felmérés csupán a fenti 14 országot vonta be az összehasonlításba - így az már nem derül ki, hogyan áll hazánk a szlovákokkal, a románokkal vagy éppen a bolgárokkal szemben. Az elemzés készítői átlagárakat vettek figyelembe, amelyektől természetesen az egyes árak, főleg a turisták által látogatott zónákban, eltérhetnek.
Csökkent a vásárlóerő
Már nem hozott ennyire kedvező képet hazánk számára az a felmérés, amely a kontinensen követte nyomon a vásárlóerő alakulását. Eszerint Európában tavaly átlagosan 3,7, Magyarországon pedig 3,5 százalékkal csökkent ez a mutató.
Az elemzés szerint a vásárlóerő gyengülése különösen azokat az országokat érintette hátrányosan, amelyek korábban jelentős növekedést tudtak elérni, mert kevésbé emelkedtek a bérek és fizetések, és nőtt a munkanélküliség. Ezek közé sorolták az elemzők Magyarországot, a balti államokat és Izlandot: a balti államokban 8-15, Izlandon 12 százalékos mínuszt mutatott ki a RegioData. A Baltikumban például a válságot megelőzően csaknem megduplázódott a vásárlőerő a rendszerváltás óta.
Nagyot zuhantak a fogyasztási kiadások
Még kedvezőtlenebb a kép hazánk számára, ha a fogyasztási kiadások alakulását vizsgáljuk. A RegioData egy másik felmérése szerint ezek a kiadások Románia után Magyarországon estek a legnagyobb mértékben a térségben tavaly - az osztrákok háromszor, a szlovének kétszer annyit költöttek ilyen célra, mint a magyarok.
Menedzsment Fórum
