Szombaton Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Nagy Elekkel jelentette be, hogy maximum 150 millió forintos összegig fix 3 százalékos kamatozású hitelt vehetnek fel a magyar kisvállalkozások.
A látszólag nagyívű bejelentés valójában csak finomhangolása a Széchenyi Kártya Program keretén belül eddig is élő hitelnek, hiszen a kkv-knak nyújtott fix 3 százalékos lehetőség egy ideje létezik. A bejelentés alapján a nagy újdonság az, hogy a hitel szabadfelhasználású lesz, vagyis a vállalkozások nem csak célhoz kötötten használhatják a felvett hitelt. Emiatt nagy valószínűséggel növekedni fog a program népszerűsége, másrészt viszont pont azokat a gazdaságpolitikai célokat, amely miatt életre hívták eredetileg, várhatóan nem fogja betölteni.
A hazai kkv-k egy ideje ugyanis – ahogy azt jeleztük – már igényelhettek ilyen kamatkondíciók mellett beruházási hitelt, és ezek hoztak is élénkülést a piacra. Újdonságot az jelent, hogy a likviditási hitel korábbi 4,5 százalékos kamata csökken most le 3 százalékra. Változatlan ugyanakkor, hogy a likviditási típusú hiteleknél az eddig is működő konstrukciók, a Széchenyi Kártya MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ folyószámlahitelek, valamint a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ megmaradnak és ezek keretében érhető majd el a kedvezményes kamatkonstrució.
Ez várhatóan a vállalkozók egy része számára csábító lesz, bár az a tény, hogy ezt forgóeszközök finanszírozásához vehetik a cégek igénybe (elvileg), a makrogazdasági hatását csökkenti. Más kérdés, hogy Orbán Viktort megelőzve a múlt héten Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy akár két számjegyű minimálbéremelés is jöhet jövőre, ami sok vállalkozás számára nagyobb érvágást jelent, mint amekkora lehetőséget a hitelkondíció változtatása nyit.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Azt is érdemes szóba hozni, hogy a 3 százalékos kamatteher ugyan jóval kedvezőbb, mintha piaci kamatozás mellett adósodnának el, a gazdasági kilátások miatt sok cég eleve nem akar beruházni, és akik eladósodnak, azok is igyekeznek ezt kedvezményes konstrukció keretében megtenni. Ezt jelzi, hogy míg az előző év utolsó negyedévében 18 százalékos volt a támogatott hitelek aránya, addig a második negyedévre ez már 32 százalékra ugrott. Más kérdés, hogy 2020-ban és 2021 elején ez az arány még 50-70 százalék között volt.
A hitelpiacon történtek egyébként összecsengenek a magyar gazdaságban tapasztalható folyamatokkal. Az első félév gyenge gazdasági teljesítménye és összességében kismértékű visszaesése, illetve a beruházások további zuhanása óvatossá teszi a cégeket, és – ahogy az a fenti ábrán is látszik – a korábbi kedvező időszakokkal összevetve kevesebb kkv-t sarkal arra, hogy eladósodva fejlesszen. A tapasztalatok szerint elsősorban a kedvezményes lehetőségek vonzóak, így a Széchényi Kártyaprogram mellett a Demján Sándor gazdaságfejlesztési program, amely keretében nemcsak támogatott hitellehetőség, de tőkeprogram is rendelkezésre áll.
Kevés a beruházás, rosszak a kilátások
Ahogy említettük, az első félév gazdasági növekedése elszomorító volt, és a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint éles fordulat a második félévben sem lesz. A jegybank így bő fél százalékos növekedéssel számol, míg a kormány – igaz, több csökkentés után – még kitart az 1 százalékos GDP-bővülés mellett. (Ezt lapunk kérdésére éppen Orbán Viktor erősítette meg a szombati sajtótájékoztatón.) Ugyanakkor ez nem olyan ugrás, ami komoly élénkülést hozna és felpörgetné a kkv-k forgalmát.
Azok a magyar kisvállalkozások sem lehetnek túl optimisták, amelyek egy nagyobb magyar vagy nemzetközi iparvállalat beszállítói. Az ágazat ugyanis továbbra is csak szenved, a kedden publikált friss statisztikák is visszaesésről adnak számot, úgy, hogy a lejtmenet immár 2023 januárja óta tart.
Nemcsak a beszállítói láncokban érdekelt cégek kilátásai borúsak, hanem azoké is, akik a hazai fogyasztókat szolgálják ki. A kiskereskedelmi forgalom ugyan az elmúlt másfél évben bővült, ám ez a növekedés a bérek emelkedéséhez képest igen visszafogott.
A mérsékelt kereslettel szemben viszont a magyar vállalkozóknak szembe kell nézniük az utóbbi másfél év jelentős reálbér-növekedésével és a magasban ragadt energiaköltségekkel is, hiszen az állam (illetve a költségvetést „kisegítő” MVM) gyakorlatilag a magyarországi vállalkozásokkal fizetteti meg az olcsóbb lakossági rezsidíjat.
Nem véletlen, hogy ezek alapján a bankárok szerint azok a vállalkozások, amelyek fejlesztési céllal keresnek forrásokat, nem lesznek jelentős számban többen, már csak azért sem, mert akinek ilyen szándéka volt, azoknak eddig is rendelkezésére állt kedvezményes hitelkonstrukció. Ugyanakkor a szabadon felhasználható kedvezményes hitel várhatóan több vállalkozó fantáziáját beindíthatja, így gazdaságpolitikai értelemben nem biztos, hogy sikeres lesz a hiteltermék, de rövid távon, hangulatjavító lépésként annál inkább.
Önmagában a lakossági állampapírok hozama és a kamat közötti különbség is arbitrázsra csábíthat, hiszen ez egy 10 millió forintos hitelnél évi 400 ezer forint (kockázatmentes) nyereséget biztosít. De az sem kizárt, hogy lesznek kockázatvállalóbbak, akik ilyen módon teremtik elő az önrészt egy ingatlanvásárláshoz. A közelmúltban indított 3 százalékos Otthon Start hitelkonstrukció ugyanis nem zárja ki, hogy a vásárló kiadja a megszerzett ingatlant. Lakáskiadás esetén pedig a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy ebben a konstrukcióban a bérleti díj a harmadik évtől már fedezi a hitelköltségeket, így az új lakáshitel a befektetési vásárlások számára különösen kedvező. A vállalkozói hitellel kombinálva persze a projekt később lenne önfinanszírozó, de nem lenne meglepő, ha egyes vállalkozók ilyen célra használnák a kedvezményes forrást.
