Az MTI kérdésére a tárca kifejtette: egy-egy terméknél nemcsak azt kell nézni, hogy működése közben milyen szerepet tölt be, hanem azt is: mi történik vele azután, ahogy hulladékká válik. Az EU vonatkozó irányelve az úgynevezett e-hulladékok közé sorolja, a szórakoztató elektronikai berendezésekkel egy kategóriába helyezi a napelemet és a napcellát is. A termékdíjról szóló törvény módosítása átülteti a magyar jogszabályokba az EU irányelvi besorolásait - tették hozzá.
A tárca közleménye kitér arra: a termékdíjköteles termékek köre nem csupán a fotovoltaikus elemekkel bővül, valamennyi olyan elektromos és elektronikai berendezésre vonatkozik, ami az irányelv hatálya alá tartozik.
Újabb magyar abszurditás - termékdíjjal sarcolják a napelemet!
A Földművelésügyi Minisztérium közölte: az uniós irányelv ehhez a termékkörhöz határoz meg begyűjtési és hasznosítási arányokat, amelyek minden tagállamra, így Magyarországra nézve is kötelezőek. 2016-tól a tagállamoknak a területükön értékesített elektromos és elektronikus berendezések 45 százalékának megfelelő mennyiségű e-hulladékot kell begyűjteniük, 2019-től ez az arány 65 százalékra nő. Ez a nagyon magas arány a hasznosítást költségessé teszi, ráadásul ezek a berendezések rendkívül sokféle anyagból állnak, ami tovább drágítja a hasznosítást.
Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes hétfőn jelentette be, hogy törvénymódosítást kezdeményez azzal a céllal, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések mentesüljenek a termékdíj-fizetés alól.
Ugyancsak Hétfőn a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) a napelemek termékdíjának eltörlését vagy csökkentését javasolta, és úgy vélte, hogy a napelemekre a szakmával történő egyeztetés teljes hiányában kivetett termékdíj magas mértéke nem indokolható.
A szervezet megjegyzi, hogy Magyarország úgy ültette át az irányelvet a magyar jogrendbe, hogy környezetvédelmi termékdíj fejében központi újrahasznosítással vállalta a hulladékok ártalmatlanítását. Az ezért előre fizetendő díj, amely Magyarországon 114 forint kilogrammonként, 5-7-szerese az európai gyakorlatban tapasztaltnak.
MTI