Szinte mindennapos jelenség a hazai építőiparban a fővállalkozók eltűnése, az alvállalkozók ki nem fizetése, cégek egyik napról a másikra történő eltüntetése. Emiatt évek óta szenvednek az alvállalkozók, illetve gyakran a fejlesztők is, akiknek le kell nyelniük a pluszköltségeket.
Padlón az ingatlanpiac
A "békeévekben" Budapesten 8-10 ezer lakást építettek meg, melyeket sikerült is értékesíteni, azonban ez a válság következtében 75-80 százalékkal visszaesett - mondta a keddi sajtóbeszélgetésen Futó Péter, a Futureal elnöke. Az üzletember szerint az irodapiacon sem jobb a helyzet: jelenleg 600 ezer négyzetméternyi iroda áll üresen, ez pedig a jelenlegi környezetben két évre elegendő, így könnyen lehet, hogy egy darabig senki nem kezd majd új fejlesztésbe.
"Felmérések szerint három-négyszer annyi építőipari cég megy csődbe, mint a többi szektorban átlagosan, ennek ellenére mindig több az újonnan alakuló társaságok száma, mint a bedőlőké" - emelte ki Futó Péter.
"Öt évvel ezelőtt azt gondoltuk, hogy mi megmaradunk az ingatlanfejlesztésnél, nem leszünk kivitelezők. Azóta ezt kicsit megbántuk, látva a tapasztalatokat. Mára ugyanis rendszeressé vált, hogy az egyes projektekben a fővállalkozók nem fizetik ki alvállalkozóikat, ez pedig csúszást okoz a kivitelezésben" - hangsúlyozta Tatár Tibor, a Futureal kereskedelmi ügyvezetője.
Ha a fővállalkozó visszatartja a fizetséget, akkor első körben a fejlesztő tisztázó beszélgetésre hívja, ennek ellenére vannak akár féléves csúszások is emiatt. Gyakran olyan nagy a baj, hogy kénytelenek felmondani a fővállalkozó szerződését, ez pedig rengeteg pluszköltséggel jár.
"Nincs egységes gyakorlat, mindegyik bedőlés mögött más-más történet áll, csak az a közös bennük, hogy minden esetben a megrendelőt terhelik a pluszköltségek. Éppen ezért nekünk is érdekünk lenne az iparág megtisztulása, amit végre el kellene érni" - emelte ki Tatár Tibor.
Eltűnő cégek, tízmilliós pluszkiadás
"Az elmúlt öt év tapasztalatai majdnem a teljes keresztmetszetét adják a hazai építőiparnak és a szektor válságának. Normális körülmények között egy fejlesztő elsősorban minőséget, pontosságot és árgaranciát vár el a fővállalkozóitól" - vázolta fel Balogh József, a Futureal műszaki igazgatója.
A szakember konkrét példákat is említett az utóbbi évekből: egy esetben például a fejlesztő csak hónapok után értesült arról, hogy tartozások vannak az alvállalkozók felé. "Ilyenkor megkezdődik az ígérgetés, de a munka továbbra sem haladt a kívánt ütemben. Aztán az egyik reggel arra ébredtünk, hogy a fővállalkozónk tulajdonosa eladta a céget két ukrán magánszemélynek 140 milliós tartozással" - hozott példát Balogh József.
Más esetben teljesen korrekt cég került bajba azzal, hogy egy vidéki városban fejlesztésbe kezdtek, azonban a válság miatt nem sikerült értékesíteniük a lakásokat, így a bank felmondta a szerződésüket - folytatta a sort Balogh József.
"Ilyen esetekben egyhavi késedelem 10-20 milliós finanszírozási többletet jelent a fejlesztő számára, ráadásul az alvállalkozókat is kárpótolni kell, hogy be lehessen fejezni a projektet. Ezen felül a késés miatt kötbért kell fizetni a lakások vásárlóinak, illetve szakértőket kell felfogadni" - vázolta fel a fejlesztők veszteségeit Tatár Tibor.
A Futureal ügyvezetője hozzátette: eddig az öt év alatt mintegy 150-200 kis- és közepes vállalkozást húztak ki a bajból, akik a fővállalkozók bedőlése miatt kerültek nehéz helyzetbe. Azt még nem számolták össze, hogy ezzel mekkora anyagi kár érte a Futurealt.
"Eddig főleg a közepes méretű cégekkel voltak ilyen jellegű problémák, most azonban eljutottunk oda, hogy egy nagy multinacionális cég esett hat hónapnál hosszabb késedelembe. Ezek után pedig már egyáltalán nem tudjuk, kiben bízzunk meg" - emelte ki Tatár Tibor.
Balogh József szerint lassan iparági jellemzővé kezd válni, hogy a stabil hátterű, magyar tulajdonú fővállalkozók eltűnnek a piacról, a multicégek pedig ritkán vesznek részt a lakásépítésben.
A megoldás: szét kell nézni Európában
"Nem kell feltalálni a spanyolviaszt. Meg kell nézni, hogyan működik ugyanez más országokban, mik azok a törvényi feltételek, melyek nálunk nincsenek meg" - véli Futó Péter. A szakember szerint lehet kezelni ezt a problémát, azzal például egyetért, hogy a fővállalkozó addig ne kapja meg a járandóságát, amíg nem hoz igazolást arról, hogy kifizette az alvállalkozókat, azonban ezt törvénybe kell iktatni és szankcionálni kell.
Az előző kormány által létrehozott fedezetkezelő intézménye Tatár Tibor szerint jó irányba mutat, de szakmailag életképtelen volt, ezt kellene továbbfejleszteni, néhány állami beruházáson végigtesztelni. "Nem lesz egyszerű az iparág teljes megreformálása, lehet, hogy rámegy egy év is, de a szektor képviselőinek le kell ülniük megoldani a problémákat" - véli a cég ügyvezetője.
"Ha nem történik gyökeres változás, akkor a közepes méretű magyar cégek ki fognak szorulni a piacról. A multik és az állam ugyanis rendre 90 napos határidővel fizetnek, ez pedig a cégeknek megoldhatatlan, ugyanis a bankok nem finanszírozzák a magyar építőipart" - világított rá egy újabb problémára Molnár György, a Molnár Beton tulajdonosa.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
