Eddig 12 ágazatban, 7 alágazatban, illetve 1 szakágazatban alakultak meg az ágazati párbeszéd bizottságok. További 3 ágazatban, 6 alágazatban a szociális partnerek már írásbeli nyilatkozatot tettek a bizottság megalakításáról. Az ágazati párbeszéd bizottságok a munkavállalói és munkaadói képviseletek közötti, egymást kölcsönösen tárgyaló partnernek elismerő, a testület megalakulását kimondó szerződésével jönnek létre, majd a minisztériumban regisztrálják a középszintű fórumot. Jelenleg még nem vonatkoznak jogszabályok a középszintű érdekegyeztetés intézményére, ezek előkészítése folyamatban van a szaktárcánál - összegezte a felmérést az MTI.
Jogszabályban szükséges majd rendezni a bizottságokban való részvétel szabályait, a reprezentativitási kritériumokat, az ágazati kollektív szerződés megkötésének jogosultságát, az ágazati kollektív szerződés kiterjesztésének lehetőségét, valamint azt, hogy miként köthetők ilyen szerződések a közszférában. Az ágazati párbeszéd bizottságok elősegítik a szociális partnerek közötti középszintű párbeszédet, az ágazati kollektív szerződések megkötését, kiterjesztését. A szociális partnerek megvitathatják az ágazati kérdéseket, közös akciókat indíthatnak. Az ágazati párbeszéd bizottságok adminisztratív, szervezési, információs ügyeinek intézésére titkárságokat hoznak létre.
Az elemzés szól arról is, hogy az ágazati párbeszéd bizottságok tárgyalásait, üléseit a szavazati joggal nem rendelkező elnök vezeti. Az elnök feladata a bizottság képviselete, illetve közreműködés a bizottság egyes oldalai között fennálló konfliktusok megoldásában.
Az elnök pártatlan személy kell hogy legyen, nem lehet tagja az egyik oldal tárgyalócsoportjának sem. Általában a társadalmi párbeszédben járatos személyt választanak erre a feladata, aki szakmailag elismert, köztiszteletben álló, s a munkavállalói, valamint a munkaadói érdekképviseletek egyaránt elfogadják. Az elnököt a bizottság javaslata alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter nevezi ki, a kormányzat által biztosított tiszteletdíjban részesül tevékenységéért. Az elnököt munkájában a bizottság munkavállalói és munkaadói oldalának egy-egy választott ügyvivője segíti, akik egyben a bizottság alelnökei is. Amennyiben a bizottság nem választ elnököt a testület munkáját egy-egy, az oldalak által delegált társelnök irányítja.
A magyar szociális partnerek az illetékes európai uniós közösségi szintű ágazati szövetségeken keresztül vehetnek részt az európai ágazati párbeszéd bizottságok munkájában. Bekapcsolódásuk ebbe a tevékenységbe lehetővé teszi, hogy érdekeiknek közösségi szinten adjanak hangot, részt vegyenek az Európai Unió ágazati politikájának formálásában. Az agrár, a vendéglátó ipari, a villamosenergia-ipari ágazati párbeszéd bizottság már részese ennek a közösségi szintű együttműködésnek. A többi már megalakult, illetve tervezett bizottság is keresi a kapcsolatot a közösségi fórumokkal - utal rá az elemzés.
Fejlődik az ágazati érdekegyeztetés a munka világában
Az Európai Uniós gyakorlatnak megfelelően sorra alakulnak Magyarországon is a középszintű érdekegyeztetés fórumai - mutat rá a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban készített összefoglaló.