Az EU-15-ben az összes távmunka-formát összefoglalva az otthoni munkát végzők aránya átlagosan az összes munkavállaló 14 százaléka. Hollandiában a munkavállalók 26 százaléka, míg Finnországban és Dániában 22, Svédországban pedig 19 százaléka távmunkás.
Az újonnan csatlakozó EU tagországok közül Észtország, Litvánia és Szlovénia áll az élen a távmunkában történő foglalkoztatás rangsorában. Jelenleg Magyarországon ugyanez az arány alig éri el a négy százalékot.
A négy év alatt csupán két százalékkal nőtt távmunka-foglalkoztatás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Távmunka Tanácsának megítélése szerint elfogadhatatlan, és azt jelzi, hogy a magyar munkaerőpiac növekedési pályája ezen a téren "erősen elmarad az átlagtól".
A VI. Országos Távmunka Konferencián nyilvánosságra hozott adatok és tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar munkáltatók félnek az újdonságtól, a távmunkában történő foglalkoztatástól.
A kontrollt hiányolják a munkaadók
A szakértők meglátása szerint az elzárkózás hátterében elsősorban a munkaszervezési nehézségek, a biztonsággal kapcsolatos problémák, illetve a közösségi erő hiánya – mint vélt vagy valós motiváció-csökkentő tényező - állnak. A munkáltatók legtöbbje attól tart, hogy a munkavállalók felügyeletének hiánya miatt a költségráfordítás ellenére a várt eredmény elmarad, valamint hogy a munkavállaló esetleg valamilyen formában ezzel kárt okoz a cégnek.
Szintén a felügyeletből fakadó munkáltatói félelem, hogy a szakmai kompetenciákat nem tudják folyamatosan mérni. Mindez a szakértők szerint "a magyar munkaadók vezetési- és menedzsment-ismereteinek, rugalmasságának hiányából fakad", tehát egyszerűen nem tudják kezelni ezt az új foglalkoztatási formát.
Munkaerő-piaci téveszmék
Az SZMM Távmunka Tanácsa összegezte a magyar munkaerő-piaci téveszméket is. Ebből kiderült, hogy igen sok munkaadó és munkavállaló szerint a távmunkánál egyáltalán nem kell bejárni a munkahelyre. Nagyon sokan pedig azt hiszik, hogy a távmunkához nem kell számítógép, alacsony iskolai végzettséggel is lehet végezni, illetve hogy a legtöbb távmunkás csupán adatokat rögzít.
Emellett szép számmal akadtak olyanok is, akik szerint a távmunka megoldást jelent a kisgyermekes anyák gondjaira, és meglehetősen sokan vélik úgy, hogy a távmunkahelyek létesítése az állam felelőssége.
E legutóbbi felvetéssel kapcsolatban a szakértők kiemelték, hogy bár a felzárkózást sokan az állam támogató szerepétől várják, ugyanakkor az igazi áttörést kizárólag a realizált gazdasági előnyök hozhatják. A távmunka bevezetésének szükségességéről csak a tényleges és mérhető piaci eredmények győzhetik meg a munkáltatókat.
Még nem elég elterjedt az internet
Az egyik alapvető problémának látja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ, hogy az internet-hálózat kiépítése még mindig rendkívül elmaradott a kistérségi településeken. Szakértők szerint súlyos gond: annak ellenére, hogy 2008-at írunk, még mindig vannak olyan gyerekek, akik életükben nem ültek számítógép előtt.
Az internet-penetráció növekedése rendkívül lassú, a most születő és felnövekvő generációnak még mindig igen jelentős hányada egyáltalán nem tudja kezelni a számítógépet és az internetet, miközben ez kulcsfontosságú lenne az elkövetkezendő évtizedek uniós szintű felzárkózása szempontjából.
Az internet-penetráció növekedése alapvető fontosságú. A jövőbeni távmunka-fejlesztésekben bízva az előnyök kapcsán a Távmunka Tanács részéről kihangsúlyozták, hogy a távmunkában történő foglalkoztatás a munkanélküliséget is nagymértékben csökkenthetné – főleg, ha az internet elérése és a távmunka-lehetőség a kisebb, hátrányos helyzetű településekre is kiterjedne.
Az internet-alapú távmunka elterjedése ezen felül önmagában javíthatná a munkavállalásnál hátrányban lévő csoportok helyzetét is. Utóbbira egy esettanulmányt is felhoztak: egy informatikai szolgáltatásokra specializált cég gyengén látó, illetve mozgásában korlátozott kollégákat is alkalmaz, akik a munkáltató véleménye szerint sokkal lojálisabbak, eredményesebbek és megbízhatóbbak az átlagos dolgozóknál.
Szakértők dinamikusabb növekedést jósolnak
Bíztató, hogy a Távmunka Tanács tapasztalatai szerint a jelenlegi munkaerő-piaci attitűd ellenére a sztereotípiák csökkennek, az igény a munkaadók oldaláról is fokozatosan megjelenik, és ha lassan is, de elindult egy stabil felzárkózási folyamat az uniós átlag irányába. A távmunkát a szakértők szerint már csak azért is érdemes lenne preferálni, mert azáltal, hogy a munkaerőt versenyképesebbé teszi, a cégek- és így a nemzetgazdaság versenyképességét is nagymértékben növeli.
Szakértők hangsúlyozták, hogy - a jogszabályi környezet "barátságosabbá" tételén túl - a jövőben még intenzívebben fogják ösztönözni a távmunka elterjedését. E törekvésük jegyében 2008-ban két új távmunkaprogram is indul a Szociális és Munkaügyi Minisztérium védnöksége alatt.
Ezekkel a programokkal egyrészt a gyes és gyed után munkát vállalók, illetve az ötven év felettiek körét célozzák meg, másrészt a rehabilitációs járadékban részesülők és hátrányos helyzetűek csoportjának távmunkában történő foglalkoztatását kívánják elősegíteni.
Az összességében 42 milliárd forintot felemésztő 2008-as távmunkaprogramoktól – melyeket az Európai Unió támogatásával valósítanak meg - 600 vállalkozást érintve közvetlenül nyolcezer új távmunkahely létrehozását remélik, a beszállítóknál pedig akár további negyvenezer új munkahely is létesülhet.
Garai Katalin
Menedzsment Fórum
