“Kutatásunk szerint az online hírnévmenedzsment egyre inkább a vállalati felsővezetők figyelmének központjába kerül, mivel felismerték, hogy olyan új kihívások jelentek meg, amelyek még a nagyon gondosan felépített vállalati hírnevet is képesek megingatni” - mondta Szűcs Ervin, a Weber Shandwick közép-kelet-európai ügyvezető igazgatója.
A Kockázatos üzlet: az online hírnév (Risky Business: Reputations Online) című kutatás több mint 20 iparágat átfogva 62 ország 703 felsőszintű vezetőjének közreműködésével készült. A felmérés alapján készült tanulmányból kiderül, mi foglalkoztatja leginkább napjaink vezetőit vállalatuk online hírnevét illetően.
Alkalmazotti szabotázs
A vezetők nagy részének fogalma sincs a rosszakaró alkalmazottak online tevékenységéről. Kétharmaduknak (66 százalék) egyáltalán nincsen tudomása arról, vagy ha van is, nem vallják be, hogy az alkalmazottak az interneten becsmérlik a céget, ahol dolgoznak. Meglepő, de világszerte a vezetők csupán egyharmada (34 százaléka) ismeri el, hogy tudnak olyan esetről, amikor egy alkalmazott negatív fényben állította be a céget az interneten – annak ellenére, hogy a kártékony digitális társalgások gyakorisága egyre növekszik.
A Jobvent.com weboldalon, ahol a látogatók értékelhetik munkaadójukat, több mint 7000 cégről lehet hozzászólásokat találni. A weboldal saját becslése szerint a megjegyzések 70 százaléka az “Utálom a munkámat” kategóriába esik, áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Amellett, hogy a vezetők mit sem tudnak dolgozóiknak munkájukkal és a céggel kapcsolatos online társalgási szokásairól, a kutatás arra is rámutatott, hogy a legfelsőbb szintű menedzsment sokkal kevesbé aggódik a dolgozók közösségi, video-megosztó és alkalmazotti panaszokkal foglalkozó oldalakon megjelenő, a munkával kapcsolatos hozzászólásai miatt, mint az alacsonyabb beosztású vezetők (előbbi 21 százaléka, szemben az utóbbi 43 százalékával). A vállalatvezetők saját magukat csapják be, ha azt hiszik, hogy az alkalmazotti szabotázs és szóbeszéd-terjesztés nincs állandóan jelen az interneten.
Könnyelmű e-mailek
Pozíciójától függetlenül minden alkalmazott képes lehet ártani a cég hírnevének. A vezetők 87 százaléka vallotta be, hogy küldött, illetve kapott már legalább egy téves elektronikus levelet. A legfelső szintű menedzsment sem áll sokkal jobban – 80 százalékuk szintén küldtek vagy kaptak már másnak címzett e-mailt. A téves címre küldött elektronikus üzenetek önkéntelen és váratlan következményei pillanatokon belül képesek rontani a cég hírnevét.
A világon naponta 60 milliárd e-mailt küldenek el, így nem is oly meglepő, hogy néhány célt téveszt – főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az üzenetek 67 százalékát az ágyból, 50 százalékát vezetés közben, 39 százalékát bárból vagy klubból, 38 százalékát pedig üzleti találkozók alatt küldik.
Azok a veszélyek, amelyek évtizedekkel ezelőtt nem is léteztek, most jól láthatóak – rossz helyen landoló belső e-mailek, elégedetlen fogyasztók által kezdeményezett negatív online kampányok, interneten bosszankodó kiábrándult dolgozók.
Online információszerzés
A kutatás rávilágított arra is, a vállalatvezetők hogyan tudnak az internet segítségével vállalati hírnevet építeni és fenntartani. A nemzetközi vezetők jelentős része szerint az internet nagyban segíti őket az üzleti konkurencia feltérképezésében (64 százalék), a partnerekről való vizsgálódásban (60 százalék), a fogyasztói visszajelzések megismerésében (63 százalék), és az új munkatársak feltérképezésében (60 százalék).
Fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi vezetők szerint a vállalati blogokon megjelenő információ csupán fele (49 százaléka) pontos, és nagyon kevesen (14 százalék) hiszik, hogy ezek megfelelő forrásként szolgálnak a hírnevet illetően.
