A testület Brüsszelben kiadott közleménye emlékeztet rá, a munkavállalók és munkáltatók képviselőivel folytatott első konzultációs szakasz arra keresi a választ, hogy az európai szociális partnerek szükségesnek ítélnek-e uniós szintű intézkedést az irányelv ügyében, és ha igen, milyen tartalommal.
Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos a közlemény szerint így fogalmazott: "Az, hogy tavaly nem sikerült megállapodásra jutni a munkaidőről szóló jogszabályok felülvizsgálatáról, nem jelenti azt, hogy a fennálló szabályok körüli problémák megszűntek. Továbbra is feladatunk olyan kiegyensúlyozott megoldást találni, amely kezelni tudja a munkavállalók, vállalatok és fogyasztók XXI. századi valós igényeit."
Hangsúlyozta: "Alapos, hangsúlyosan szociális dimenziójú hatásvizsgálaton alapuló, átfogó felülvizsgálatra van szükség. Arra kérjük ma a szociális partnereket, hogy mérlegeljék ezt az igen fontos kérdést, és javasoljanak innovatív megoldási lehetőségeket, amelyekkel túlléphetünk a múlt sikertelen vitáin."
A bizottság már 2004-ben előterjesztett egy javaslatot az uniós irányelv módosítására. A javaslat célja volt egyebek között, hogy pontosítsa az irányelvnek az ügyeleti időre történő alkalmazását egyes ágazatokban; nagyobb rugalmasságot biztosítson a heti munkaidő számolásánál; és hogy megvizsgálja a heti 48 órás korlát egyéni önkéntes túllépésének kérdését. Tavaly áprilisban azonban a tagországok kormányainak képviselői és az Európai Parlament hosszas tárgyalások ellenére sem tudtak megegyezni a javaslatról.
Időközben más problémák is adódtak a vitához, tükrözve a munka világában az elmúlt húsz év folyamán lezajlott alapvető változásokat - tette hozzá a bizottság. Az EU-ban az átlag heti munkaórák száma például az 1990. évi 39 óráról 2006-ra 37,8 órára csökkent, és a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók aránya a foglalkoztatottak körében az 1992-es 14 százalékról 2009-re 18,8 százalékra emelkedett. Az egyéni munkaidő is egyre változatosabb, függhet az évszaktól és attól is, hogy a munkavállaló pályájának melyik szakaszában van. Ez azt mutatja, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a munka és a magánélet összeegyeztetését célzó intézkedések, mint például a rugalmas munkaidő és a munkaidő-jóváírásos rendszerek, valamint azt, hogy a tudásalapú gazdaság elterjedésével párhuzamosan nő a munkavállalók önállósága.
MTI/Menedzsment Fórum
