2013 utolsó napjaiban, amikor bejelentették a TV2 tulajdonosváltását, kétféle véleménnyel találkozhattunk a piacon. Volt, aki úgy vélte, a tulajdonosváltás után nyugodt időszak jöhet, hiszen az elmúlt években komoly médiaportfoliót kiépítő jobboldali potentátok megszerezték a régóta vágyott nagy kereskedelmi tévécsatornát. (szerk.: Simon Zsolt, a TV2 új főtulajdonosa és vezérigazgatója egyébként konzekvensen azt kommunikálta, hogy ugyan vannak mögötte befektetők, de ők szakmai alapon hoztak döntést, nem politikai okok motiválták őket.) Lehetett ugyanakkor olyan véleménnyel is találkozni, hogy a TV2 tulajdonosváltása egy korábbi lassabb folyamatot fog felgyorsítani, és komoly változások lehetnek még a magyar piacon. Visszatekintve a 2014-es esztendőre, azt kell mondjuk, hogy utóbbi vélekedés teljesült.
Már év elején felmerült, hogy a médiapiaci szereplőket valamilyen jogcímen megpróbálják majd megadóztatni. Lázár János februárban még államtitkárként tárgyalt a Reklámszövetség elnökével, és szóba került az ügynökségi jutalékok szabályozása és a reklámadó is. Jól felfogott érdekei miatt a kormány ekkor még - a választások előtt - jegelte ezeket a témákat.
Eladták a Sanomát
Így 2014-ben a hazai médiapiac első nagy durranására április végéig kellett várni, akkor derült ki ugyanis, hogy eladták a hazai piac három legnagyobb szereplőjének egyikét, a Sanoma Media Budapestet. A vásárló egy kockázati tőkebefektetői csoport volt, a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely a médiacsoportot át is nevezte a későbbiekben Centrál Médiának. Sajtóértesülések szerint a régóta eladósorban lévő médiavállalat értékesítése azért húzódott korábban, mert a vevők csak egyes darabjai iránt érdeklődtek, miközben a tulajdonosok egyben szerettek volna túladni rajta.
Más kérdés, hogy az új tulajdonosok több eszközön is gyorsan túladtak. Szeptember végén a profession.hu állásportál váltott tulajdonost, amely a hazai piacon vezető, és komoly bevételt hozott évek óta a Sanoma számára. Majd november elején megváltak a tévés érdekeltségektől is, eladták ugyanis egy másik magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalatnak, a Project029-nek a Story4 és Story5 csatornákat.
Jött a reklámadó, majd a kormány és az RTL közötti háború
A parlamenti választások után aztán jött a nagy piaci szereplők számára a fekete leves, hiszen június elején a reklámadóról szóló törvény L.Simon László neve alatt került fel a parlament oldalára. A sávos adó a két kereskedelmi tévére hárította a legnagyobb terhet, majd a törvény megszavazása előtt a TV2 jelentős sarctól mentesült, így az RTL Klub fizette a teljes adó 80 százalékát, miközben a reklámpiaci részesedése 15 százalékot tesz ki hazánkban.
Hogy a történet ne legyen olyan egyszerű, a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és Fonyó Károly által fémjelzett, korábban a kormány megkérdőjelezhetetlen támogatójának számító médiacsoport is nemtetszését fejezte ki az adóval szemben. Sőt, az év hátralevő részében több más (elsősorban a tulajdonosok érdekeivel ellentétes) döntések esetén is felszólaltak a kormánnyal szemben. Így az RTL Klubbal szembeni front mellett (szerk.: a részleteket lásd lentebb) más törésvonalak is létrejöttek a 2014-es médiaháborúban.
Volt nagy adok-kapok
Nem véletlen, hogy az RTL Klub a reklámtörvény módosító javaslataira reagálva azon a véleményen volt, hogy az egyetlen célja az ő ellehetetlenítésük. Mindez pedig „egy új médiaháború” kezdetét is jelentette, hiszen a kormány mindent megtett, hogy az RTL pozícióit szétzúzza. Eközben a csatorna hírműsorai a korábbi "cukiságok" helyett hirtelen komolyabb témákkal kezdtek foglalkozni, leginkább a Fidesz politikusainak (erkölcsileg és akár jogilag is) kérdéses ügyeire fókuszált. Sokan kommentálták úgy, hogy erre reagálva kért a pénzügyminiszter NAV-vizsgálatot a csatorna ellen.
Majd ezt követően még drasztikusabb lépés következett, ami a csatorna számára milliárdos bevételkiesést okozhat. Ugyanis olyan törvénymódosításról döntöttek, amely szerint továbbra sem kérhet pénzt januártól az RTL Klub és a TV2 a tartalomterjesztésért a kábeltévé-szolgáltatóktól. Erre reagálva Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója elmondta, hogy a médiahatósággal korábban megállapodtak, és érvényes szerződésük van arra vonatkozólag, hogy a kábelszolgáltatóktól kérhetnek pénzt. Ha pedig mindez nem volt elég az RTL Klubnak, akkor az adótörvények módosítása újabb mélyütéssel ért fel számukra, hiszen a reklámadó felső kulcsát, amely csak a csatornát érinti 40-ről 50 százalékra nő jövőre.
A kormány kardcsapásaival szemben az RTL-es hírműsorok "leleplezései" inkább csak csípéseknek tűnhettek (hogy szúnyog, vagy darázs azt döntse el ki-ki maga), a csatorna Híradója mindenesetre az év végére minden célcsoportban piacvezető lett. Így a kormány számára kényes ügyek mind több emberhez jutnak el, amely (tekintve az év végi népszerűségvesztését) a kormányzó párt vezetőit aligha tölti el örömmel. A csatározástól nem függetlenül november végén bejelentették, hogy az RTL-csoport a zászlóshajó RTL Klubon kívül minden más csatornáját, azaz a teljes kábelportfóliót Luxemburgba költözteti.
Két nagy kiadó úgy egyesült, hogy két új, nagy kiadó jött létre
Noha az Axel Springer és Ringier a régióban nem idén döntötte el az egyesülését, és más országokban már rég lezongorázták a tranzakciókat, Magyarországon csak a nyár folyamán kapta meg az összes engedélyt a vállalat, azzal a feltétellel, hogy bizonyos lapoktól megválnak.
Ugyanakkor ez utóbbi kitételnek nem volt különösebb akadálya, hiszen idén januárban a Vienna Capital Partners, a Ringier és az Axel Springer azt közölte, hogy előbbi felvásárolja a két utóbbi médiavállalat egy jelentős médiaportfólióját, köztük a Népszabadságot, nyolc megyei napilapot, a Nemzeti Sportot és a Világgazdaságot. Az integrált vállalatok Ringier Axel Springer Magyarország néven folytatják munkájukat, és megtartják a Blikket, a női magazinokat, például a Kiskegyedet, a Glamourt, a tévés műsorújságokat, valamint a licenc alapján kapott lapokat, a többek közt az Geo magazint, az Auto BILD-et, és mindezek internetes változatát.
Az eladott lapokból jött létre a Mediaworks ,amelynek mérete közel akkora, mint a Blikk-Kiskegyed páros által fémjelzett Axel Springer-Ringier csoport. (Amely ahogy fent jeleztük megvette a profession.hu-t, így erősítve az online piacon.) A sors fintora tehát, hogy konszolidáció helyett csak a piac "újraosztása" valósult meg.
Ezek is fontos történések voltak még
A három nagy sztori mellett számos más történés is volt, amelyek egy nyugodt évben kiemelt hírek lettek volna. Így például a HVG német tulajdonosa is kivonult a magyar piacról, eladva a kiadót a munkatársaknak.
A kormány sem lehetett elégedett az állami hirdetések eddigi allokációjával, amely sajtóértesülések szerint a legnagyobb magyar sajtóérdekeltségekkel rendelkező üzletember "igényeit szolgálta ki". Ennek megfelelően szeptemberben döntött a kormány az állami kommunikációs hivatal létrehozásáról, amely jövőre az állami hirdetési pénzeket elosztja.
Bár hivatalosan közös megegyezéssel távozott Sáling Gergő, vélhetőleg politikai okoktól sem függetlenül vált meg az origo.hu a főszerkesztőjétől. Más kérdés, hogy a főszerkesztő cserét lebonyolító vezérigazgató Vaszily Miklós sem töltötte ki az évet a vállalatnál, november 6-án távozott az Origo Zrt.-től.
A négy közszolgálati médiaszolgáltató - Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt. - egyesítésére vonatkozó javaslatot nyújtottak be a parlamentnek kormánypárti képviselők november utolsó napjaiban, melyet aztán még az idei év vége előtt el is fogadtak.
mfor.hu
