Hogyan gazdálkodnak a fesztiválok?
Bukovinszky Béla szerint 1998-2003 között nagyon jó volt a helyzet: a jegyárak évente mintegy 15-20 százalékkal emelkedtek, a pénzt pedig technikai fejlesztésekre szánták a szervezők. Ma viszont már nem lehet ekkora áremeléssel számolni, miközben az állami támogatások mértéke is folyamatosan apad.
A Hegyalja Fesztivál a jelenlegi állás szerint mintegy kétszázmillió forintos büdzséjéhez hatmillió forint állami támogatást könyvelhet el, amit pályázat útján nyertek el. Néhány további beadványuk még elbírálás alatt áll, de az állami kassza így sem járul hozzá hét százaléknál magasabb arányban a rendezvény sikeréhez.
Az EFOTT még nem tudja, hogy kap-e bármilyen állami támogatást. A szponzoroktól befolyó összegek a teljes költség egyharmadát teszik ki, a további bevételek a jegyeladásból származnak.
Az arányok egyébként minden fesztivál esetében hasonlóak. A Balaton Sound és a Sziget is a kiadások hatvan-hetven százalékát a jegyeladásokból és a vendéglátóipari tevékenységekből fedezi. Utóbbi idén az állami támogatásról is lemondott, ami az arányok ismeretébn nem is meglepő.
Azt, hogy melyik rendezvény lesz a nyerő, még korai lenne megjósolni, de mindenki legalább akkora közönséggel számol, mint ahányan tavaly ellátogattak az adott fesztiválra. Az EFOTT-on 2006-ban ötvenezren voltak, a Hegyalja Fesztiválon 55 ezren, a Balaton Soundra pedig 25 ezer látogatót várnak.
Istvánko Viktória
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
A külföldi látogatóktól vár mentőövet a Sziget
Nem nyerő a szenvedő országimázs
Nyereséges volt a Sziget