Újra kell értékelni a közfoglalkoztatást is, hogy az ne kényszer, hanem a munkaerőpiacra kerülés első lépcsője legyen - folytatta. A munkához vezető út eszközeit három pontban foglalta össze az államtitkár: megfelelő gazdasági növekedés, az igényeknek megfelelő minőségű munkaerő, illetve a termékek és szolgáltatások versenyképességét nem veszélyeztető munkaerőköltség.
Szintén a munkához vezető út eszközeként említette az államtitkár a jövő évi tervezett adóváltozások néhány elemét. Példaként említette azt az elképzelést, hogy a 18 százalékos szja-kulcs sávhatára 1,7 millióról 2 millió forintra emelkedne, vagy azt, hogy a munkáltatói járulék csökkenne. Kiemelte azt is, hogy a tervezet szerint a leghátrányosabb térségekben 3 évig nem kellene az új munkahelyek után járulékot fizetni, a társasági adó 18 százalék lenne és eltörölnék a különadót.
A magyar és az EU-s foglalkoztatási rátákat összehasonlítva az államtitkár elfogadhatónak nevezte, hogy a 25-54 éves csoportnak a 79,1 százaléka dolgozik az unióban, és 74,6 százaléka Magyarországon. A pályakezdőknél, a 15-24 éves korosztálynál viszont az uniós ráta 32,7, míg a magyar 21 százalék. Legnagyobb a különbség az alacsony iskolai végzettségűeknél: az unióban 48,6 százalékuk, míg Magyarországon csak 27,3 százalékuk dolgozik.
