Néhány beszédes adat a helyzet jellemzésére: míg 1998-ban a teljes forgalom közel 40 százalékát a kisboltok adták, tavaly már csak 31 százalékkal részesedtek, miközben a hipermarketek ugyanezen idő alatt négyszer akkora részt nyertek a tortából. Vagyis 4 százalékról 16 százalékra ugrott részesedésük, s ha a mostani ütemben nyílnak plázák és bevásárló központok, nem nehéz megjósolni, hogy két-három éven belül megduplázzák jelenlegi részesedésüket a forgalomból, természetesen azt is a kisboltok rovására – számolt be a Krónika.
Az üzleti életben tapasztalható koncentráció mellett más oka is van a kicsik háttérbe szorulásának. Évek óta gond a tőkehiány, a számítástechnika és a logisztika hiánya, a pénz hiánya a fejlesztésekre. Új jelenség ráadásul az agresszív árverseny részeként, hogy egyes nagy boltok beszerzési ár alatt adják el a termékeiket. Ha ez tartóssá válik, az a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát is kimeríti, ám mégsincsenek meg a jelenlegi jogi eszközök arra, hogy az ilyen értékesítést megakadályozzák, megszüntessék.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a gazdasági tárca és a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése segítségét kéri, amikor javaslataikat megfogalmazzák. Ebben szerepel például az, hogy az agresszív árpolitikát vagy a dömpingáruk elterjesztését a szabályozás eszközeivel is blokkolják, illetve az eddiginél jobban támogassák a kiskereskedőket, kisvállalkozókat ha beszerzési társaságokba tömörülnek vagy logisztikai fejlesztéseket valósítanak meg.
Folyamatosan teret vesztenek a kisboltok a szupermarketekkel szemben
A gazdasági tárca és a fővárosi közgyűlés segítségét kéri a budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara, mert a kis üzletek drámai módon szorulnak ki a kereskedelemből a különféle nagy bevásárlóközpontok, plázák és szupermarketek megjelenésével.
