Gyarapodik az ipari parkok száma

Az önkormányzatok részéről nincs ilyen igény,
mert a fővárosban a szolgáltatások és a kereskedelem jövedelemtermelő képessége jobb, mint az iparé. Fontos szempont az is, hogy az ipari park, mint beruházás csak hosszú távon, általában tíz év felett térül meg.

Székesfehérváron a gazdaság- és területfejlesztés egyik fontos elemét adja az ipari parkok rendszerének kialakítása, melyhez segítséget jelentett, hogy magasan képzett munkaerő állt rendelkezésre, az átképzési rendszerek hatékony működése pedig az új igényekhez alkalmazkodott. A városban székelő Videoton Holding Rt. az ország egyik legnagyobb ipari parkját alakította ki olyan multinacionális cégek részvételével, mint az IBM, a Philips, az Alcoa, a Sony, az Emerson, a Texas Instruments vagy a Kenwood. A Videoton Holding Rt. fő piacai közé tartozik 28 százalékkal az informatika, 24 százalékkal az autóipar, 24 százalékkal a szórakoztató elektronika, 4 százalékkal a háztartási gépipar. A pénzügyi stabilitás lehetővé teszi a vállalatcsoport számára a technológiai bázis bővítését, fejlesztését és a hosszú távú projekteket. Gyártástámogató részlegük olyan új gyártási folyamatok kidolgozásával foglalkozik, melyekkel magasabb termelékenység, jobb minőség és a költségek folyamatos csökkentése érhető el.

A szokások ipari park tevékenységeken kívül a park a bel- és külföldi szállítások teljesítésére is vállalkozik, valamint szolgáltatásai közé tarozik kulcsrakész zöldmezős beruházások műszaki, pénzügyi tervezésére, kivitelezésére.

A Városkapu Ipari és Kereskedelmi Zóna Székesfehérvár nyugati határától néhány száz méterre, a Veszprémen át Grazba vezető 8-as főút mellett, Iszkaszentgyörgy község belterületén 30+40 hektár kiterjedésű ipari park.

A Sóstó Ipari Park kétszázhúsz hektáros területe az M7-es autópálya, a 63-as főút és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonallal határolt területen fekszik. A parkban nyolcvan hektáron tizennégy vállalat üzeme található ( többek közt a Philips, Stollwerck, Shell-Gas, Nokia, General Plasticks ). A park előnye, hogy közel van a fővároshoz, a Balatonhoz és a Velencei-tóhoz is, közúti és vasúti csomópont is egyben. A parkban még körülbelül nyolcvan hektár kihasználatlan, a fejlesztéssel a Loranger Sóstó Ipari Park Kft. foglalkozik.

Az Alba Ipari és Kereskedelmi Zóna 40 hektáros ipari-kereskedelmi park. Közvetlenül a Budapest (M0) felől a Balaton mellett Horvátország felé tartó M7-es autópálya és a Székesfehérvárról kiinduló, Veszprémen át Grazba (Ausztria) vezető 8-as főút, valamint a Dunaújvároson át Romániába és Jugoszlávia felé vezető 63-as főút találkozásánál fekszik és ezen utakról jól megközelíthető. A területen háromezertől hetvenezer négyzetméterig terjedő egységeket alakítottak ki, amelyek igény szerint össze is vonhatóak.

Az ipari park területén eddig tizennégy ingatlan értékesítése történt meg. Több beruházás folyamatban van, az első gyár, a Karsai Rt. csomagolóanyag-gyártó üzeme már meg is kezdte a termelést.

Az ipari park pályázat egyik tavalyi nyertese Hódmezővásárhely,
mely 128 millió 600 ezer forintnyi vissza nem térítendő támogatást nyert pályázatával. Legelső feladat a megfelelő szerződések megkötése, mely közbeszerzési eljárás keretében működik majd. A megfelelő infrastruktúra kiépítése után a kisebb-nagyobb vállalkozások betelepülése is létre jöhet. Ez az ipari park a város kialakult lakóterülettel keveredő iparszerkezetét átalakítja, és újabb munkahelyeket teremt. Az ipari park infrastruktúrájának fejlesztésére nyert pénzösszegből a következő feladatokat kell elvégezni: ivóvíz, szennyvíz, gáz (közműfejlesztés a telekhatáron belül): 73 millió 420 ezer forint, valamint elektromos hálózat és ivóvíz (a telekhatáron kívül), gázvezeték (telekhatáron belül), illetve csapadék- és szennyvízelvezetés. Ez összességében 215 millió 785 ezer forint, melyből saját forrás 97 millió 200 ezer forint. Távolabbi cél pedig a park bővítése, fejlesztése.

Az M5-ös autópálya 43. kilométerénél, Újhartyán szomszédságában hamarosan megnyílik egy új ipari park első, 4000 négyzetméteres üzemcsarnoka. Ezt két másik, hasonló méretű követi, így 2002 elejére teljes egészében elkészül az a – Magyarországon eddig példa nélküli feladatkörű – komplexum, amelyet a japán Mitsubishi Corporation (MC) hoz létre, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) közreműködésével. Az ipari park célja elsősorban kis és közepes japán cégek Magyarországra vonzása. Csak be kell költözniük a már létrehozott termelői és kisegítő kapacitásokba, bérleti díjat fizetve a szolgáltatásokért, amelyek az általuk gyártott termékek raktározására, szállítására, marketingjére terjedhetnek ki. Ilyen központot létesítettek már Malajziában. Az újhartyáni a második, a maga műfajában pedig első Európában.

Az első lakó a Nisso Corporation , de a kezdeményezők biztosak abban, hogy a többiek is kapnak majd a lehetőségen, mert Magyarország központi fekvése, kedvező befektetési feltételei és az olcsó munkaerő miatt jó hírnek örvend a szigetországban. A cégek magukkal vonzzák beszállítóikat is, ami nem jelenti azt, hogy magyarországi vállalatok kiszorulnának erről a piacról.

Melega Tibor, az ITDH vezérigazgatója elmondta, hogy 12 felajánlott magyarországi helyszínből választották ki Újhartyánt, ahol a helyi önkormányzat már előzőleg is igyekezett kedvező infrastrukturális feltételeket teremteni. Ilyen ipari park létesítésével a japán óriás vállalat érdekelt abban, hogy szerteágazó cégkapcsolatait Magyarország irányába terelje – tette hozzá a vezérigazgató.

Elsősorban mobiltelefonok készülnek az új csarnokban
A Flextronics International zalaegerszegi B gyáregysége bővítésének alapkövét közelmúltban ünnepélyes keretek között helyezte el Peter Baumgartner, a cég közép-kelet európai régióért felelős igazgatója, Glattfelder Béla GM államtitkár és Gyimesi Endre polgármester társaságában. Az múlt év áprilisában felavatott gyár működése mellett a cég a folyamatosan növekvő megrendeléseket csak a gyártási kapacitás több mint megduplázásával tudja majd kielégíteni. A 28 hektáros Zalaegerszegi Ipari Park Zala B 17 ezer négyzetméteres gyáregységét az új beruházás további, mintegy 20 ezer négyzetméterrel bővíti. E beruházásból csak az épületbővítés értéke eléri a 9 millió dollárt, melynek 50 százalékát helyi alvállalkozók bevonása adja.

A bővülés dinamikájára jellemző, hogy 2000 januárjában került sor az új tabi gyártócsarnok átadására. Emellett a tavaly létrehozott Nyíregyházi Ipari Park területén elkezdődtek a Flextronics legújabb gyárának építési munkálatai. A gyár szalagjairól elsősorban alaplapok, audio CD és CD Rom író és olvasó elektronikai termékek, a bővítést követően pedig ezen fel mobiltelefonok kerlnek ki. A gyártásbővítés révén Zalaegerszeg lesz Európa egyik mobiltelefon gyártó központja.

Az említett beruházást is figyelembe véve a Flextronics az év végére várhatóan négy megyében több mint 11 ezer embert foglalkoztat és ezzel a cég Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megye legnagyobb munkaadója.