Muszbek a Sportgazdasági Nagyító című kiadványra hivatkozott, amely a mindenkori MB1-es csapatok 2009 és 2013 közötti gazdasági helyzetét vizsgálja többek közt a gazdasági imázs, a nézőszám, illetve szponzorációs szempontok alapján. A szakember szerint, ha az irány nem változik, akkor az eb, vagy vb-szereplésnek, és a főtáblára való kerülésnek sincsenek reális esélyei, mint ahogyan a magyar futball mindenkori minimális eltartó képességéhez szükséges átlag hatezres nézőszám elérésének sem.
Bővebben a magyar klubok pénzügyeiről:
Vidi, Győr: apad a klubok saját tőkéje
Felcsúti foci: messze a legtöbbet kapja a büdzséből is
Adóvégrehajtás alatt a fociklubok
A szakember szerint az is probléma, hogy sok esetben a klubok tulajdonosi szerkezete, illetve a csapatok finanszírozása sem átlátható. Muszbek arról is beszélt, hogy szerinte a cégek Magyarországon nem azért hirdetnek valamelyik csapatnál, hogy a termékeiket, vagy szolgáltatásaikat eladják, hanem sokkal inkább azért, hogy szerezzenek egy helyet a díszpáholyban, és kapcsolati tőkére tegyenek szert.
Muszbek szerint felgyorsíthatná a fejlődést, ha az állam a ’90-es évek végén folytatott Fidesz-politikához hasonlóan átmenetileg tulajdont szerezne a klubokban, majd ezt a tulajdont feljavított állapotban, ellenőrzési jogkörökkel, 5-10 év fejlesztés után vinné ki a piacra.
mfor.hu