Az idei évben nem voltak forradalmi változások a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos szabályozásnál, új elemként jelent meg a munkáltatói hiteltámogatás kibővítése, amely kapcsán korábbi cikkünkben jeleztük, hogy a juttatás adómentesen adható. Egy másik forma január 1-től jött létre, ez a "kulturális utalványból leválasztott" sport utalvány volt. Utóbbi a sportrendezvényre szóló belépő, bérlet juttatás, amely ugyanakkor megtartotta a kulturális szolgáltatásra szóló juttatás adóelőnyét.
Az év elején egy fontos értelmezési változás is volt, a jogalkotó egyértelműsítette: "az utalvány formájában nyújtott juttatás, ha az visszaváltható, vagy készpénzre váltható, nem minősül utalványnak". Fontos azonban, hogy a visszaváltás lehetősége megmarad azokban az esetekben, amikor a munkáltató az általa bármely okból fel nem használt (a munkavállaló részére ki nem osztott) utalványokat kívánja visszaváltani.
Mi szerepel a palettán?
Az év elején szabályozott juttatási kategóriák közül a következők voltak a legnépszerűbbek:
- Iskolakezdési támogatás (Annak a munkavállalónak célszerű adni, akinek általános vagy középiskolás gyermeke van. A juttatás minden iskoláskorú gyermek után igénybe vehető évente. A juttatást mindkét szülő felhasználhatja.)
- SZÉP-kártya (A dolgozók rekreációját szolgálja, a juttatással szálláshely, vendéglátás és szabadidős sporttevékenység díja fizethető.)
- Ajándékutalvány (Számos nem élelmiszerjellegű termék vásárolható belőle, így többek között műszaki cikkekre és lakberendezésre, könyvekre és szabadidős tevékenységekre, ruházatra, vegyi-áruk, kozmetikumok vásárlására is lehet használni.)
- Kultúra utalvány (Kulturális eseményekre lehet belépőt vagy bérletet vásárolni, színházi előadáson vagy, koncerten kikapcsolódni.)
- Sport utalvány (Sporteseményekre lehet belépőjegyet vásárolni az utalvánnyal.)
- Egészség-pénztár (Gyógyszereket vagy gyógyászati segédeszközöket vagy nagyobb összegű egészségügyi kiadást lehet ezzel finanszírozni.)
- Önkéntes Nyugdíjpénztár (A munkavállaló az állami nyugdíjat öngondoskodással kiegészíti a nyugdíjpénztár segítségével.)
- Erzsébet étkezési utalvány (Fogyasztásra kész étel, valamint melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására használható.)
Milyen adóteherrel kell számolni?
A béren kívüli juttatások adózásával kapcsolatban változatlanul érvényben marad 2014-re is az a szabályozás, hogy a béren kívüli juttatások 35,7 százalékos kedvezményes adózás mellett legfeljebb 500 ezer forint értékig juttathatóak a dolgozók részére. Amennyiben az adott évben egy dolgozó béren kívüli juttatása meghaladja a nettó 500 ezer forintot (vagy a munkaviszonyban töltött napok száma alapján ennek naptári napok alapján járó időarányos részét), a jogszabályi rendelkezések értelmében többletköltség merül fel, magasabb (51,17%-os közteher) adóteher megfizetése mellett nyújtható a juttatás értékhatárt meghaladó része.
Van ugyanakkor olyan támogatási forma, az ajándékutalvány, amely eleve 51,17 százalékos adóterhelés alá esik. Illetve vannak olyan béren kívüli juttatási formák is, melyek adómentesek, így a Kultúra utalvány, a Sport utalvány, továbbá a munkáltatói hiteltámogatás is ebbe a kategóriába tartozik.
Természetesen a munkaadóknak a juttatások körénél figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló számára milyen prioritások vannak, hiszen hiába adómentes például a Sport utalvány, ha a dolgozó nem szeretne sporteseményekre menni, inkább étkezési jegyre lenne szüksége.
Ahogy korábbi cikkünkben jeleztük, a szakértők – a bizonytalanságok ellenére is – komoly jövőt látnak 2015-től a munkáltatói hiteltámogatás előtt, ám az ősszel elfogadásra kerülő jogszabályok függvényében nem elképzelhetetlen, hogy az Erzsébet-utalvány marad a jövő évben is a legnépszerűbb béren kívüli juttatási forma.
mfor.hu
