A hálózatok koevolúciót folytatnak. Tájékozódási kritériumaik jövőképkoncepciókban merülnek föl, ha egyáltalán fölmerülnek. Ezek ugyan vezérkarakterűek, de eléggé nyitottak ahhoz, hogy ne akadályozzák meg a fejlődést. Hogy mit mobilizálnak a tanulásban, az a helyzettől függ, de ugyanúgy függ a saját források és a többi hálózati résztvevő tanulási esélye iránt tanúsított figyelmességtől.
A szó legjobb értelmében evolúciós tanulásról van szó, mivel a tanulási mód maga is fejlődésben van. Ez csak úgy működhet, ha a saját érdekhorizontot folyamatosan egyeztetjük mások érdekeivel, mégpedig külső bíró kényszerítése nélkül. A hálózati vállalatok a közös fejlődés lassú mély áramlásán sodródnak (lásd 2. táblázat).
A következőkben három hálózati típust szeretnénk megkülönböztetni. Itt is egy mesterséges, analitikus megkülönböztetésről van szó, ami - ellentétben a szervezet és a tanuló szervezet megkülönböztetésével - a gyakorlatban nem tűnik annyira fel. A következő ismertetés megmutatja, hogy a három típus közötti átmenet meglehetősen folyékony. Tulajdonképpen aggregált ("összekevert") hálózatokról van szó.
Forrás: Management Kiadó
Hálózatok és tanuló hálózatok
A tanuló szervezet példája manapság a gazdaságelméleti ciklusok számára matuzsálemi tradícióval rendelkezik. Izgalmas terület nyílik meg, ha meggondoljuk, hogy hogyan lehetne ezt a gondolkozási módot továbbfejleszteni.
