A tanulmány szerint leginkább a biztosítási szektor van kitéve a gazdasági bűnözésnek, valamint a hitelnyújtási tevékenységek, a kereskedelem és az építőipar, ahol minden öt közül négy vállalatot ért valamilyen formában gazdasági bűncselekmény. A legtöbb bűncselekmény lopás, illetve vállalati eszközök személyes célokra történő engedély nélküli használata volt. A palettáról azonban nem hiányzik a csalás, a korrupció, a megvesztegetés, az ipari kémkedés a mérleghamisítás sem.
A legnagyobb egyedi kár a körkérdésen belül 85 millió euró volt, de a KPMG ennél jóval nagyobb esetekről is tud saját tevékenységi körén belül. Az esetek hét százalékában a cégek legfelsőbb vezetése is érintett volt a bűncselekményben. Az ilyen eseteket különösen nagy kárérték jellemzi. A hierarchiában elfoglalt magas pozíció az egyébként hatékony ellenőrzési pontok megkerülésére is jó lehetőséget ad. Az esetek többségére a belső ellenőrzés derített fényt, 44 százaléka azonban valami véletlen folytán került napvilágra. Különösen ez az utóbbi arány tűnik aggasztóan magasnak, mivel érzékelteti mennyi tennivaló lenne még ezen a téren.
Az esetek túlnyomó többségében bennfentes alkalmazott követte el a bűncselekményt és ezen belül is jórészt kívülállókkal együttműködésben. A megkérdezettek 70 százaléka súlyos problémának tekinti a gazdasági bűnözést, de csak egyharmaduk tartja magasnak ennek kockázatát. Kétharmaduk viszont elegendőnek tekinti saját megelőző erőfeszítéseit.
Háromból két cégnél volt gazdasági visszaélés
A német nagyvállalatoknak mintegy kétharmada esett áldozatául valamiféle gazdasági bűncselekménynek az elmúlt három évben - írja a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég által összeállított Wirtschaftskriminalität in Deutschland 2003/2004 tanulmány. A megkérdezett ezer nagyvállalat közül négyből öt az arány növekedésére számít a jövőben.
