Belán Gábor, a Mahart Szabadkikötő Zrt. vezérigazgatója az átadási ünnepségen elmondta, hogy 1,5 milliárd forint költséggel kamionok, teherautók, munkagépek szállítására alkalmas RO-RO kikötő épült, és további 1,5 milliárd forintért egyéb fejlesztéseket hajtottak végre.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hangoztatta: Magyarországnak van eszköze arra, hogy a válságot minél kisebb veszteséggel élje túl, és "a magyar hajó az elsők között jöjjön ki a viharzónából". Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben lévő mintegy 25 milliárd eurónyi forrás erre jó alapot ad - tette hozzá.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy 80 évvel ezelőtt egy válságot megelőzően avatták fel a csepeli szabadkikötőt, és most is válság küszöbén állunk, de a kormány beruházást segítő és gazdaságélénkítő lépései a mostanihoz hasonló fejlesztéseket tesznek lehetővé. Az elmúlt három évben több mint 10 milliárd forint értékű beruházás valósult meg a csepeli szabadkikötőben, amihez három milliárd forint uniós forrás is hozzájárult.
Magyarország számára fontos a logisztikai fejlesztés - mondta a miniszter -, emlékeztetve arra, hogy ez a GDP 4-5 százalékát adó, dinamikusan fejlődő ágazat. Jelenleg kétmillió négyzetméter logisztikai raktárterület van Magyarországon, aminek jelentős része Budapesten található. A miniszter megemlítette azt a kormánydöntést, amelynek alapján Záhonyban több 10 milliárd forint beruházásban hoznak létre hasonló "vasúti kikötőt". Bajnai Gordon szólt a nemrégiben átadott gyönyűi kikötő beruházásról is, amely mintegy nyolc milliárd forintba került.
Bajnai Gordon megemlítette, hogy várhatóan hamarosan a kormány elé kerül a logisztikai stratégia.
Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes jó lehetőségnek nevezte a csepeli szabadkikötő fejlesztését, hiszen a Duna-Rajna-Majna víziút közepén helyezkedik el, és a 15. legfontosabb kikötő a "kék országúton". A főpolgármester-helyettes megemlítette a csepeli gerincút első 2,3 kilométer hosszú szakaszának induló beruházását. A gerincút az M0-ásig megy majd el, és ehhez várhatóan már 2009-ben megkezdődnek a kisajátítások.
Tóth Mihály, Csepel polgármestere arról beszélt, hogy a kerület szempontjából mindig is fontos volt a kikötő, hiszen ez hozzájárult ahhoz, hogy egy kis faluból "várossá" fejlődjön. A szabadkikötő fejlesztése viszont felveti a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségességét, amiben a csepeli önkormányzat továbbra is vállalja a közvetítő szerepet, hogy a vállalkozókkal, a Fővárosi Önkormányzattal együtt megvalósulhasson ez a beruházás is.
A csepeli szabadkikötő területe a tartósan állami tulajdonban lévő Mahart-Szabadkikötő Zrt. birtokában van, mivel országos közforgalmú kikötő. Az üzemeltetést a magántulajdonban lévő Budapest Szabadkikötő és Logisztikai Zrt. (BLSZ) kapta meg, 75 éves haszonbérletbe vette az ingatlant és az infrastruktúrát. A 2006-ban megkötött privatizációs szerződés szerint a tulajdonosok, jelenleg a Waberer's csoport és a Raaberlog Kft. 13 milliárd forint fejlesztést vállalt 10 évre.
Szabó Zsolt, a BLSZ vezérigazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy a privatizációs szerződés szerint az infrastruktúra fejlesztések a Mahart-Szabadkikötő feladata, hiszen az Országos Közforgalmi Kikötői jog ott van. A BLSZ a logisztikai fejlesztéseket vállalta és végzi. Eddig közvetlenül mintegy hét milliárd forintot költöttek el ilyen célra, és mivel a privatizációs szerződés szerint az európai uniós pályázati pénzek beszámítanak, így már meghaladja a tíz milliárd forintot az elvégzett beruházások értéke.
A vezérigazgató közölte azt is, hogy decemberben adnak át egy új, 15 ezer négyzetméteres csarnokot. Még az idén megkezdik egy másik, 11 ezer négyzetméter területű csarnok építését, amit 2009 júniusában terveznek átadni, és ezzel, jóval a határidő előtt, teljesül a privatizációkor vállalt 13 milliárd forintos beruházás. A további fejlesztés részeként jövőre 12 ezer négyzetméteres csarnok építését kezdik és már tervezik a terület teljes csatornázását is, aminek becsült költsége mintegy egymilliárd forint.
A BLSZ az idén 1,5-1,7 milliárd forint árbevétellel számol, a múlt évi 1,4 milliárd forinttal szemben - válaszolta Szabó Zsolt vezérigazgató az MTI kérdésére. A múlt évben az üzemi szintű nyereség mintegy 400 millió forint volt, ami az idén a várakozások szerint eléri az 550 millió forintot. Az adózott nyereség ennél alacsonyabb a pénzügyi terhek miatt, hiszen a beruházásokat részben banki hitelből finanszírozták.
