A jelentős beutazási könnyítések ellenére sem növekedett számottevő mértékben a "pozitív listán" szereplő szakmákban az unión kívüli országokból érkező munkavállalók száma: 2013 és 2014 júliusa között mindössze 170 szakmunkás érkezett Németországba.
A könnyített szabályok értelmében 2013 júliusától már nem csak felsőfokú, hanem középfokú- és szakmunkás végzettségű nem uniós állampolgárok is egyszerűbben vállalhatnak munkát Németországban, feltéve, hogy szakmájuk szerepel a hiányszakmákat felsoroló listán. A hiányszakmákban pályázóknak a beutazás előtt már nem kell kivárniuk a munkahelykínálat hatósági ellenőrzésének az eredményét.
A szakmunkások bevándorlása terén nem javult lényegesen a helyzet annak ellenére sem, hogy az OECD migrációs szakértője, Thomas Liebig szerint a munkavállalás liberális németországi szabályozása leginkább a hagyományosan bevándorló országnak számító Kanadáéhoz hasonlítható. Hozzátette: ugyanakkor a kisebb vállalkozások változatlanul tartanak a külföldiek foglalkoztatásának nagy adminisztrációs- és költségterheitől. Amellett ugyanis, hogy a hatóságok nehézségeket tudnak támasztani a szakképzettség honosításában, egy vietnami betegápoló alkalmazása például a nyelvtanfolyam finanszírozásával, illetve a hétköznapi életbe való integrálódás támogatásával jár.
A német munkaadók szövetsége, a Bundesvereinigung Deutscher Arbeitgeberverbände (BDA) szerint különösen a kettős végzettséget igénylő szakmákban tapasztalható hiány nagy probléma.
Az Institut der deutschen Wirtschaft (IW) gazdasági kutatóintézet tanulmánya kimutatta, hogy miközben belföldön egyre többen törekszenek egyetemi végzettséget szerezni és kevesen hajlandóak szakmát tanulni, még kevésbé két szakmát elsajátítani, Európán kívülről szinte vagy csak magasan, vagy csak alacsonyan képzett munkaerő jön az országba.
MTI
