A munkaügyi tárca egyebek között a foglalkoztatást segítő bértámogatással, a hagyományostól eltérő rugalmas munkaformák szélesebb körben való elterjesztésével, a közfoglalkoztatás növelésével próbálja elérni, hogy minél több embert tartsanak a foglalkoztatási rendszerben.
Az államtitkár egyebek között azt hangsúlyozta: a szakképzés rendszerét úgy tervezik átalakítani, hogy annak szerkezete és tartalma összhangban legyen a munkaerőpiac valós igényeivel. Hozzátette: ezt a célt szolgálja a térségi integrált szakképző központok (TISZK) létrehozása, valamint a kamarák bevonása a regionális fejlesztési képzési bizottságok munkájába.
Az úgynevezett hiányszakmák iránti érdeklődést növeli majd a szakmunkás ösztöndíjrendszer bevezetése. A következő tanévben azok a fiatalok, akik valamilyen hiányszakmában kívánnak szakmunkás bizonyítványt szerezni, a tanév első félévében 10 ezer forint, majd tanulmányi eredményüktől függően, 10-30 forint ösztöndíjat kapnak. Az előzetes számítások szerint mintegy 30 ezer fiatalt érint majd ez a program - ismertette az államtitkár.
A tervek szerint növelik a tanulószerződések számát is, eddig 43 ezret kötöttek már meg. Megújult az országos képzési jegyzék. A korábbi széttagolt, bonyolult tartalmi struktúra helyett moduláris rendszerű, "jobban variálható tudás átadás lehetőségét" teremtették - sorolta az államtitkár.
Mindezek azt a célt szolgálják, hogy visszaadják a szakma, a szakmunkás végzettség elismertségét, valamint, hogy a szakképzés "szerkezete, tartalmi irányultsága és a munkaerőpiac elvárásai szoros összhangban legyenek" - fogalmazott Simon Gábor.
Elmondta: az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül az operatív programok átcsoportosításával 1400 milliárd forint a gazdaság fejlesztést, élénkítést, valamint a munkahelyek megtartását, a foglalkoztatás biztonságát szolgáló alap jött létre, amely segít a gazdasági recesszió hatásait kezelni.
