A washingtoni székhelyű szervezet 157 országot értékelt a gazdaságok szabadságfoka alapján, vagyis pontozta többek között a kereskedelemben, a pénzügyi életben, a beruházásokat, a munkaerőpiacot, a pénzügyi szolgáltatásokat érintően a kormányzati kötöttségeket, 0 és 100 pont között osztályozva az országokat. (A magasabb pontszám mérsékeltebb kormányzati beavatkozást jelent).
A legszabadabb tíz gazdaság: Hong Kong, Szingapúr, Írország, Ausztrália, Egyesült Államok, Új-Zéland, Kanada, Chile, Svájc, Nagy-Britannia. A gazdaságilag "elnyomott" országok között is az utolsó helyre került Észak-Korea, Kuba, Zimbabwe, Líbia és Myanmar társaságában.
Az első helyezett Hong Kong a maximális 100 pontból 90,3 pontot érdemelt ki, Észak-Korea 3,0 pontot kapott. Hong Kong annak ellenére lett ismételten az első, hogy a bírálatok szerint a dél-kínai tartományt néhány tehetős család által működtetett monopólium uralja.
Magyarország javított
Magyarország több közép-kelet európai országgal egyetemben a harmadik, a "mérsékelten szabad" országok kategóriájába került és a 43. helyet foglalta el (67,2 ponttal). Magyarországot a régióból Szlovákia (35. hely), Csehország (37.), Lettország (38.), előzte meg, mögé került Bulgária (59.), Románia (68.), Szlovénia (75.) és Lengyelország (83.).
Magyarország a 67,2 százalékos mértékű gazdasági szabadsággal meghaladja az európai (66,8) és a világátlagot (60,3 százalék) is.
Magyarország helyezése 2,8 százalékponttal jobb, mint egy évvel korábban, ami abból adódik, hogy a felmérésben szereplő tíz kategória közül hét esetében nőtt a szabadságfok. Az elemzők a kereskedelmet tartják a legszabadabbnak Magyarországon, ez a terület 86 százalékot kapott, a második helyen a befektetések állnak, 80 százalékkal.
A legrosszabb értékelést a kormányra vonatkozó kategóriában adták az elemzők, mindössze 26,5 százalékot, azzal az indoklással, hogy a kormányzati újraelosztás szerepe rendkívül nagy, az elmúlt évben a kormányzati kiadások a GDP 49,5 százalékát tették ki. Az elemzés kiemeli, hogy bár a magángazdaság jelentősen növekedett, az állam továbbra is közvetlenül jelen van például a mezőgazdaságban, vagy az áramellátásban.
