Szomorú képet festett a magyar építőipar helyzetéről a minap a Market Zrt. elnök-vezérigazgatója a Világgazdaság beszámolója szerint. Scheer Sándor arra panaszkodott, hogy az alsóbb szinteken nem jelenik meg az elmúlt időszak bérfejlesztéseinek hatása. Továbbá azt mondta, hogy 3-5 éven belül pakisztáni, kínai, vietnámi és indonéz dolgozókra lehet szükség az építőiparban, akkora a munkaerőhiány.
A cég egyik tulajdonosa, Garancsi István jóban van Orbán Viktorral
Mivel a Market - visszafogottan fogalmazva - nincs elzárva az állami megrendelések elől, furcsának tűnik, hogy ilyen kritikus véleményük van az ágazatukról. A cég egyik tulajdonosa, Garancsi László a kormányfő, Orbán Viktor szűkebb informális köréhez tartozik. Az üzletember egyébként a Market-ben a GARRHARTT invest 2004 Zrt.-n keresztül van jelen, amely vállalkozásnak a fő tevékenysége az egyéb sporttevékenység! Tulajdonostársa a Market-ben pedig nem más, mint Scheer Sándor.
A Market egy sor kiemelt beruházásban kapott szerepet: a vállalat építette a Dagály Arénát a nyári FINA világbajnokságra, hozzájuk került a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sportközpontjának felhúzása, de a Ferencváros mérkőzéseinek otthont adó Groupama Aréna kivitelezését is a Market végezte. És most csak az igazán látványos beruházásokat emeltük ki, ezek mellett megannyi sportközpont és más létesítmény felépítésében vettek már részt.
A cikk elolvasása után azt gondoltuk, érdemes lenne megtudni a kormány álláspontját erről a nyilatkozatról. Részben a pikáns helyzet miatt, hiszen mégis az egyik kedvenc építőipari cég vezetője szólalt meg. Másrészt a szakmai kifogások miatt is fontosnak tartottuk, hogy megkérdezzünk valakit: a kritika ugyanis a kormány által erőltetett bérfejlesztési politika hiányosságaira mutatott rá, a keleti munkaerő befogadása pedig a hivatalos menekültpolitikával állítható szembe. A gazdasági menekültek befogadásáról ugyanis Orbánék hallani sem akarnak.
A legutóbbi Kormányinfón tehát erről is kérdeztük Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert. A válasz sokkal keményebb lett, mint amire számítottunk. Idézzük a minisztert:
" Csodálkozom igazgató úr megjegyzésén, mert általában nem szokott tévedni, de azt gondolom, most nagy tévedésben van. Remélem, nem érte utol a naggyá váló cégek naggyá váló cégvezetőinek betegsége, hogy egy idő után többet foglalkozik a nyilatkozatokkal, mint a cégével."
Lázár szerint az elmúlt években radikálisan kellett emelni az építőiparban dolgozók bérét, ma lényegesen többet kell fizetni például egy ácsnak, mint néhány évvel ezelőtt. A miniszter állította, ez nem választási lehetőség, ami a cégvezetők előtt áll. Muszáj megfizetniük a dolgozóikat a kkv-knek, mert olyan bérversenyben vannak Nyugat-Európával, ami szükségszerűen a fizetések emeléséhez vezet.
Megjegyzésünk: A Market 2016-os évről szóló beszámolója szerint az átlagos állományi létszám 253 fő volt, a bérköltség közel 2,4 milliárd forint (2 381 102 000 forint), a személyi jellegű egyéb kifizetés 270,7 millió forint. Vagyis egy dolgozóra átlagosan 9 411 470 forint bérköltség jutott éves szinten. A havi átlag tehát 784 289 forint, úgy, hogy ebben minden, a bérrel kapcsolatos adó, járulék és egyéb költség is benne van. Arra figyelni kell, hogy ebben az átlagban ugyanúgy benne vannak a vezető beosztásban dolgozók, mint a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezők. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2016 egészében az építőiparban a bruttó havi átlagkereset 201 095 forint volt, de ez csak a munkavállaló bérét és a rá jutó közterheket mutatja, a munkaadó közterheit nem. Mindezek alapján nekünk nem úgy tűnik, hogy a Market alulfizetnék a dolgozóit.
Mint mondta, csak olyan építőipari vállalkozókkal találkozott, akik kivétel nélkül nagyon komoly - 30-40 százalékos - béremeléseket hajtottak végre, hogy a szakipari munkások Magyarországon maradjanak. A miniszter szerint elsősorban ez az oka az ágazatban tapasztalható bérnövekedésnek, s nem a minimálbér-emelés, amit a kormány irányzott elő.
A külföldi munkaerő bevonásáról pedig ha lehet, még keményebb volt a véleménye.
"Szerintem ezt az üzleti modellt el kell felejtenie az igazgató úrnak. Nem jó helyen keresgél. Magyarország olyan ország, ahol minden munkára késznek, képesnek kell lennünk. Azért, hogy neki ne kelljen magasabb bért fizetnie a munkásoknak, azért ide pakisztáni meg bangladesi munkavállalókat ne hozzon, hogy ő többet keressen. Felejtse el ezt az üzleti modellt - ez a kormány üzenete az igazgató úr számára! Óriási tévedésben van: fizesse meg a munkavállalóit, és akkor nem lesz szüksége pakisztáni emberekre, ha többet hagy a dolgozóinál. Az az üzleti modell, hogy a több profit reményében majd pakisztániakkal építkeznek Budapesten, az nem fog működni, azt a kormány nem fogja támogatni. Ez egy súlyos tévedés."
Lázár szerint Magyarországon még vannak munkaerő-tartalékok, főleg az északi-keleti-déli határvidéken, de a kárpát-medencei magyar ajkúak bevonására is van lehetőség. Ezért nem érzi valós, reális problémának Scheer felvetéseit, "már abban az esetben, ha valaki tisztességesen viselkedik a munkavállalóival".
Ezek után megkérdeztük Lázártól, jól látjuk-e, hogy felbosszantotta a nyilatkozat. Mire a miniszter azt mondta, hogy igen, mert az igazgató hülyeségeket beszélt, ami nem jellemző rá, mert egy nagyon sikeres, nagyon okos és nagyon felkészült szakemberről van szó.
Lehet, hogy ezt az őszi meleg teszi vele - zárta gondolatait a miniszter.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
