Orbán Viktor miniszterelnök hétfői országértékelő beszédében azt mondta, hogy mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell. Kifejtette: határozott, bátor lépéseket tesznek idén, hogy akit csak lehet, visszahozzanak a legális munka világába, és ott is tartsák. Török Zoltán várakozása szerint állami ösztönzők nélkül, a piacgazdaság "saját fejlődése révén" 2011-ben 40 ezer új munkahely jöhet létre Magyarországon, ugyanakkor a vállalkozásösztönző- és közmunkaprogramokkal együtt összesen 80-100 ezer új álláshely létesülhet.
Január végén az Állami Foglalkoztatási Szolgálat több mint 28000 betöltetlen állást tartott nyilván, amely azt jelzi, hogy vannak olyan szakmák és országrészek, ahol "nincs elég dolgos kéz", a szakképzett, kékgalléros munkaerőre például jellemzően nagy az igény - mondta Török Zoltán. Hozzáfűzte: a 10-11 ezer üres álláshely még nem tekinthető soknak, hozzátartozik a munkaerő-piaci fluktuációhoz.
A szakértő szerint ösztönzők nélkül a versenyszférában 2013 végéig 135 ezer, 2014 végére pedig 200 ezer új munkahely jöhet létre. Ez 2011-ben 2,5, az utána következő években pedig 4-4,5 százalékos gazdasági növekedés mellett valósulhat meg - jelezte az elemző. A kormány által kitűzött cél - 2014 végéig 400 ezer új munkahely - megvalósításához kormányzati ösztönzéssel még 200 ezer munkahely létrehozására lenne szükség - mondta Török Zoltán.
Kiemelte: az 55 százalék körüli magyar foglalkoztatási ráta az utolsók között van az Európai Unióban, az uniós átlag több mint 70 százalék. Hozzátette: a hasonló lakossággal rendelkező Csehországban ugyancsak 70 százalék körüli a foglalkoztatási ráta, vagyis körülbelül egymillióval dolgoznak többen mint Magyarországon. A kormánynak ezért fontos, és már korábban felismert feladata az aktív népesség számának növelése - fűzte hozzá.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbb közölt, 2010 október-decemberre vonatkozó adatai szerint Magyarországon 3,4 millióan nem jelentek meg a munkaerő-piacon, vagyis ennyien voltak gazdaságilag inaktívak. A gazdaságilag aktívak száma a KSH-adatok szerint 4,2 millió volt, ebből 462 ezren voltak munkanélküliek, 3,8 millióan pedig foglalkoztatottak.
Török Zoltán szerint az inaktívak csoportjába tartozók közül a felsőoktatás, valamint az elő-, de elsősorban a rokkantnyugdíjazási rendszer átalakításával lehetne növelni a munkaerő-piacon megjelenők számát. Kifejtette: a magyar felsőoktatás nagyon kiterjedt, "túlburjánzó", ennek "visszametszése" az utóbbi években már elkezdődött, s tovább fog folytatódni, ennek hosszabb távon, 5-10 éves távlatban lehet hatása a munkaerő-piacra.
Emellett az inaktívak táborát növelik azok a hátrányos helyzetű rétegek is, akik - képzettség hiányában - nem alkalmasak arra, hogy az elsődleges munkaerő-piacon, a magángazdaságban munkát találjanak. Hozzáfűzte: ha akarnak is dolgozni, lakóhelyükön - ezek főként kisebb falvak - nem találnak állást. Ennek a "jelentős tömegnek" az állami közmunkaprogramok tudnak majd megélhetést adni - vélekedett Török Zoltán. Kiemelte: fontos ugyanakkor, hogy a közmunka során ne csak "látszattevékenységet" végezzenek a résztvevők, hanem "értelmes" közmunkaprogramok legyenek. Utóbbira példaként említette a belvízi megelőzéssel kapcsolatos munkálatokat.
A szakember szerint a februárban bejelentendő reformok választ adhatnak ezekre a problémákra. Nagy kérdés, hogy az állami rendszerből "kiesőket" felszívja-e a versenyszféra, szükség van-e új munkaerőre - mondta Török Zoltán, majd hozzátette: az Új Széchenyi Terv forrásainak jelentős részét - munkahely-teremtési céllal - a kis- és közepes vállalkozások felé tereli a kormány, így a munkaerő és a munkahely "egymásra találhat".
MTI
