A két hete nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 szerint "a magyar gazdaság egyik legfontosabb, a potenciális növekedést fékező strukturális problémája a nemzetközi összehasonlításban kirívóan alacsony aktivitás és foglalkoztatottság". Éppen ezért is tűzte ki célul még korábban a második Orbán-kormány, hogy egymillió új munkahelyet teremt 10 év alatt, melytől egyébként még elég távol állnak, bár Matolcsy korábban egy írásbeli válaszban kiemelte: türelem kell, hogy teljesen látszódjanak az intézkedések hatásai.(Lásd: Így kell egymillió munkahelyet teremteni Matolcsy szerint)
A sereghajtók között
A tervben a magyar statisztikai hivatal által rendszeresen közölt adatokkal ellentétben a 20-64 éves korosztályra vonatkozó adatokon keresztül mutatja be a kormány a terület kedvezőtlen helyzetét. Ennek oka, hogy az Európa 2020 célkitűzése ezen korosztály foglalkoztatási helyzetére vonatkozóan fogalmazza meg az elérendő célt.
Ha megnézzük az alábbi grafikont, akkor látható, hogy már 2007 év végétől elkezdődött a korosztály foglalkoztatási arányának csökkenése; a trendet a szűk egy évvel később beköszönő válság csak még inkább megerősítette. Tavaly azonban a 60,7 százalékos ráta az előző évhez képest 0,3 százalékpontos növekedést jelentett. Ezzel hazánk egyébként az uniós statisztikai hivatal adatbázisa szerint a sereghajtók közé tartozik, hiszen az uniós államok közül egyedül a görög 20-64 év közöttiek rátája rosszabb: náluk a korosztály 59,9 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben. Ennél is rosszabb helyzetet mutat a törökök rátája (52,2 százalék) és a horvátoké (57 százalék).
Érdemes megnézni ugyanakkor a környező országok helyzetét is, ami szintén nem nyújthat vigaszt Magyarország számára. Romániában, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is magasabb a foglalkoztatottság. Míg a románoknál is 62,8 százalékos volt a ráta tavaly, a csehek kiemelkednek a régióból a 70,9 százalékos foglalkoztatási aránnyal. Hazánk azonban nem csak a régiós adatoktól, de az uniós átlagtól is jelentősen elmarad, mely tavaly 68,6 százalék volt, az eurózónáé pedig szinte ezzel megegyező, 68,5 százalék.
A fenti adatok is azt támasztják alá, hogy bőven van hova kapaszkodnia hazánknak, és sok munka áll a mindenkori kormányok előtt, hogy a célként kitűzött 75 százalékos foglalkoztatási rátát 2020-ra elérje az ország.
3 év, 367 milliárd forint, legalább 56 ezer foglalkoztatott
A Széll Kálmán Terv felújított kiadásában részletesen kifejti a kormány, hogy a helyzet javítása érdekében 2015-ig milyen intézkedéseket kíván végrehajtani, több esetben az ehhez szükséges összeg és néhol még a várt, számszerűsített hatás is kiderül. Az intézkedések többsége egyébként a fiatalokra, valamint a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűekre fókuszál.
Az összesítést követően kiderül, hogy 2015-ig a különböző intézkedések összesen 367 milliárd forintot igényelnek, melynek 78 százalékát uniós források biztosítják, és mindössze 22 százalék, vagyis megközelítőleg 80 milliárd forint az, amit az egyes nemzeti alapok és a költségvetés fedez.
Több esetben a kormány egyébként nem tudta számszerűen meghatározni a várható eredményeket, ami viszont biztos, hogy 2013 végéig legalább 12 ezer főre lehet hatással az intézkedéscsomag, 2014 végéig 19 ezer főre növekedhet ez a szám, 2015 végére pedig legalább 56 ezer munkaképes élete változhat meg valamilyen formában.
Képzések, támogatások
(A konkrét lépések leírása előtt meg kell jegyeznünk, hogy terjedelmi korlátok miatt is, főként csak a létszámra gyakorolt hatást is ismertető intézkedésekre fókuszáltunk).
Kiemelkedően a legtöbb forrás az úgynevezett "aktív munkaerőpiaci politikához" kapcsolódik, 91 milliárd forint. A már részben most is "alkalmazott" intézkedések (a korhatár előtti nyugdíjasok felülvizsgálata, a szakképzési rendszer fejlesztése, vagy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) együttes hatásától azt várják, hogy nő "a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci részvétele". Az intézkedés célcsoportja "az alacsony iskolai vézettségűek, a pályakezdők, az 50 év felettiek, a munkaerőpiacra GYES/GYED után visszatérők, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők".
Fontos célja a kormánynak a fiatalok (18-35 év közöttiek) vállalkozóvá válásának elősegítése is, éppen ezért az idei évtől 6,94 milliárd forintos uniós forrás segítheti őket. A kormány számítása szerint ez közel 2000 fő vállalkozóvá válását támogathatja, bár korábban Czomba Sándor még 1600 főről beszélt. Fejenként egyébként ennek megfelelően 3,47 millió forint támogatás juthat.
"Hosszú távú nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatást - és így biztosabb megélhetést -" teremt a munkanélküliek számára a szociális gazdaság, éppen ezért ezeket erősíteni szeretné a kormány. (mfor.hu szerk: Valójában ennek révén elsősorban részmunkaidős pozíciókkal bővülhetne a foglalkoztatottak száma, ez pedig csak statisztikajavító - illetve a munkavállaló szempontjából átmeneti - megoldást jelenthet.) A 2015-ig tartó intézkedéssorozat 15 milliárd forintos uniós támogatást tesz elérhetővé. A számítások szerint "20-50 millió forint közötti támogatást feltételezve a program keretében 300-750 szociális gazdaság területén működő vállalkozás, szociális szövetkezet fejlesztését lehetne támogatni". 2010-ről 2011-re egyébként alig 3 ezer fővel, 105 ezerre emelkedett a szektorban foglalkoztatottak létszáma a KSH szerint.
2013 végéig a közfoglalkoztatási programok révén 10-12 ezer "halmozottan hátrányos helyzetű közfoglalkoztatott kerül bevonásra". A startmunka kistérségi mintaprogramok mezőgazdasági projektjein belül ráadásul mezőgazdasági ismereteket is elsajátítanak a programban résztvevők. 2010-ben a közfoglalkoztatásban résztvevők száma 87 ezer fő volt a KSH adatai szerint, 2011-ben ez a szám pedig már "csak" 60,9 fő volt. A 2011-es elképzelések szerint egyébként a kormány 2012-ben 60 ezer fővel bővülő közmunkás létszámmal számolt, 2013 és 2014-re közel 40 ezer, 2015-re pedig 30 ezer fővel kalkulált. Vélhetően ennek a létszámnak egy részét jelentené az idén elinduló és jövőre véget érő mezőgazdasági képzés is.
5000 "új" nevelőszülő?
Teljesen új pontként jelent meg a tervben a nevelőszülői ellátás kapcsán 5000 fő bevonása a foglalkoztatott területre. A Széll Kálmán Terv szerint "amennyiben a nevelőszülői hálózatban nyújtott teljes körű otthont nyújtó ellátás minden esetben foglalkoztatási jogviszony keretében valósulna meg, nem vállna ketté a hagyományos és a hivatásos nevelőszülői feladatellátás. Ez lehetőséget biztosítana arra, hogy a nevelőszülői hálózatban folyó gondozó, nevelő munka professzionális tevékenységgé válhatna, emelve az elvárható gondozási, nevelési tevékenység színvonalát". A nevelőszülők képzése 2014 év végéig befejeződne a tervek szerint, 2016 év végétől kezdve pedig 12 év alatti foglalkoztatotti jogviszonnyal rendelkező nevelőszülőknél lesznek elhelyezve a gyermekvédelmi szakellátásban az érintettek. A változás plusz költséget nem eredményezne a tervek szerint, még akkor sem, ha a munkabér gyermekenként bruttó 18 ezer forint lenne a jelenlegi 15 ezer forint helyett a gyermekek intézményi ellátásának személyi kiadásai lennének felhasználva a kormány számításai szerint.
(mfor.hu szerk: Ez az intézkedés azonban új munkahelyet nem teremtene, pusztán az eddig is ezt a munkát végzők besorolása változna meg gyakorlatilag.)
Foglalkoztatás nő, bruttó bér csökken
A Széll Kálmán Terv makrogazdasági hatásainak eredményeként az alappályától (mely az egyes gazdasági mutatók következő évi százalékos változásait vezeti le) a foglalkoztatás idén 0,36 százalékkal, jövőre már 2,5 százalékkal, 5 év múlva 4,47 százalékkal, 20 év múlva pedig 4,71 százalékkal fog eltérni - pozitív irányba. A bruttó reálbér növekedése azonban, mely az inflációs hatással számolt bruttó bért jelenti, közép és hosszú távon is lassulni fog. Az első év -6,56 százaléka ugyanis a 20. év végére -15,7 százalékos eltérésig süllyed az alacsonyan képzettek esetében, a magasan képzetteket viszont ennél is kedvezőtlenebbül érinthetik a változások, hiszen az első év -8,81 százalékos eltérése a 20. év végére -25,52 százalékos eltérésig süllyed.
Az angol nyelvű változattal együtt több mint 500 oldalas dokumentumban egyébként sehol máshol nincs említés a bruttó reálbérekről, így pontos magyarázatot a változással kapcsolatban nem lehet tudni. Már csak azért is kérdéses az eltérés, mivel az alappálya szerint a munkavállalói jövedelem növekedni fog az idei évet leszámítva, ez a növekedés pedig meghaladja a kormány infláció mértékére vonatkozó várakozásait.
Székely Sarolta
mfor.hu
