Az iskolakezdési támogatás is a béren kívüli juttatások egyik fajtája, a legfontosabb szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény tartalmazza. A jogszabály alapján azok a szülők részesülhetnek a támogatásban, akiknek a gyermeke a közoktatásban vesz részt, vagyis az általános iskolai vagy középiskolai tanulmányait folytató gyermekekre adható ilyen támogatás. Fontos, hogy a gyermeknek családi pótlékra jogosult szülője, vagy e szülőnek közös háztartásban élő házastársa kaphatja. Így a vég szerinti gyermek után, ha egy háztartásban élnek a szülők, akkor mindketten jogosultak a támogatásra. Ha a szülők különváltak, az a szülő jogosult a juttatásra, akinek a háztartásában él a gyermek, aki a családi pótlékot kapja. Élettársi kapcsolat esetén viszont csak a saját gyermek után él a jogosultság.
A támogatás a minimálbér 30 százaléka lehet: ez 2014-ben 30 450 forint, amelyet csak utalvány formájában kapnak meg a szülők. Megszűnt tehát a korábbi, számla alapján történő elszámolás lehetősége.
Mire lehet költeni?
A támogatást tankönyvre, taneszközre és ruházatra lehet fordítani. Az utalvánnyal ugyanakkor csak azokban az üzletekben fizethettek, amelyek szerződést kötöttek a kibocsátóval. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy tankönyv vásárlása esetén korlátozottak a lehetőségek. Budapesten és a megyeszékhelyeken mindössze egy-egy üzletben lehet , mégpedig a helyi KELLO-pontokban. Életszerűbb tehát, hogy a kedvezményezett munkavállalók egyéb taneszközre, írószerekre, vagy ruházatra fordítják az utalványokat. Ez már csak azért is optimális választás, mert az utalványokat a tanévkezdés előtti 60. naptól lehet felhasználni, egészen az év végéig, tehát december 31-ig.
Milyen adminisztrációval jár, hogyan kell utána adózni?
Ellentétben néhány célzott támogatási lehetőséggel, mint a sport vagy kultúra utalvány, az iskolakezdési támogatás sajnos nem adómentes, a bérkifizetés 96,18 százalékos adóterhelésénél ugyanakkor sokkal kedvezőbb. A juttatás kedvezményes adója: 35,7 százalék. Amennyiben pedig a támogatás átlépné a minimálbér 30 százalékát (30450 forintot), akkor felette a juttatás 51,17 százalékkal adózik.
Szintén magasabb adókulcs terheli a juttatást, ha a szülő gyermeke már nem közoktatásban tanul (hanem felsőoktatásban). Ebben az esetben belső szabályzatában kell rendelkezik a juttatásban részesülők köréről és a juttatás feltételeiről.
A munkáltatónak nem kell igazolásokat gyűjtenie vagy családlátogatást tennie a jogosultság megítéléséhez, ugyanakkor a törvény kifejezetten előírja a munkavállaló nyilatkozatát a jogosultság feltételeinek fennállásáról. Arról viszont nem kell nyilatkoznia a dolgozónak, így értelemszerűen a munkáltatónak sem kell vizsgálnia, hogy más munkáltatótól részesül-e ilyen juttatásban. Ha több munkahellyel rendelkezik a dolgozó, akár mindegyiktől megkaphatja a juttatást, és itt az sem számít, ha részmunkaidőben dolgozik.
Érdemes kiemelni, hogy amennyiben a munkáltató nem rendelkezik sem a munkavállaló nyilatkozatával, sem belső szabályzattal, úgy a kiadott támogatás munkaviszonyból származó összevonandó jövedelemnek minősül, tehát immár nem kedvezményes (35,7 vagy 51,17 százalékos adóterhelés alá esik).
Milyen utalványok használhatók?
Általánosságban igaz az év elején egy fontos értelmezési változás, amely az utalványokat szabályozta. Ebben a jogalkotó egyértelműsítette: "az utalvány formájában nyújtott juttatás, ha az visszaváltható, vagy készpénzre váltható, nem minősül utalványnak".
Az Erzsébet-utalvány családban is megjelent az Iskolai Erzsébet-utalvány, de az utalvány kibocsátója nincs törvényileg meghatározva, bármelyik utalvány-kibocsátótól vagy cafeteria kártya üzemeltetőtől beszerezhető az iskolakezdési utalvány.
mfor.hu
