A már évek óta megszokott időben november közepén megszavazta a Parlament a 2011-es adótörvényeket, amely egyebek mellett szabályozza a béren kívüli juttatások, a cafetéria szabályait is. Miután a napokban kiderült, hogy jövő évi minimálbér – melyből több juttatás, így az egészségpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az iskolakezdési támogatás, az üdülési csekk kedvezményes adózású korlátja számolható - 78000 forint lesz, a cégek elkezdhetik a pontos tervezést.
Az adózási kérdések taglalása előtt célszerű áttekinteni a béren kívüli juttatások 2011-től érvényes szabályait. Ezek közül a legfontosabb, hogy a cafeteria rendszer egy régi juttatási eleme visszatérhet. A hidegétel utalvány, amely a melegétel utalvány mellett éveken keresztül közkedvelt eleme volt a juttatási rendszereknek, 2011-ben visszatérhet a vállalatok cafeteria rendszerébe és a kedvezményes adózású körbe sorolva ismét népszerű juttatás lehet. A támogatás változatlanul juttatható utalvány vagy számla formájában is, és a számla közeli hozzátartozó nevére is szólhat.
A hidegétel utalvány 2010-ben 97,8 százalékos adóteher mellett korlátlan összegben állt rendelkezésre, így a legtöbb foglalkoztató kiemelte rendszeréből és a magasabb összegre emelt melegétel utalvánnyal helyettesítette azt. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a melegétel utalvány maximális kedvezményes adózású korlátja továbbra is 18000 forint marad, így azonban nem tudni, hogy ha a hidegétel utalványt – várhatóan társához hasonlóan – maximálják, akkor azt mekkora értékben teszik. Könnyen belátható, hogy korlátlan értékű kedvezményes adózásra kevés esély van. Fontos kiemelni azt is, hogy a 2010. évi juttatásokat érintő változások előtt szabad elemválasztásos cafeteria rendszerek esetében a munkavállaló a meleg- és hidegétel utalvány közötti választásra kényszerült, ugyanis e két juttatást azonos hónapban nem vehette igénybe. Hasonló megkötés várható 2011-ben is.
A változás kapcsán Bukolyi Tamás, a Sodexo Motivációs Rendszerek kereskedelmi igazgatója egy minap rendezett konferencián megerősített a szakemberek általános véleményét, mely szerint a melegétel utalvány népszerűségének növekedésére számítanak a kibővült elkölthetőségi kör okán.
Új elemként jelenik meg a béren kívüli juttatási rendszerekben az úgynevezett megújulás-kártya. Egyelőre nem sok információval rendelkezünk a juttatást illetően, annyi azonban már biztos, hogy a kártya egy olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz lesz, amelyre a munkáltató évente maximum 300000 forint értékben (több juttatótól származóan együttvéve is) tölthet fel összegeket, mely összegen az arra szerződött szolgáltatóknál szolgáltatások vásárolhatóak. Jó hír, hogy ez az elem is a kedvezményes adózású juttatások körébe tartozhat és ezek körét, valamint felhasználhatóságát egy külön rendelet szabályozza majd. A juttatáshoz várhatóan – mint az üdülési csekk esetében - szigorú nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség társul majd, hiszen a több juttatótól származó összegek követése a kedvezményes adózású határ átlépésének elkerülése miatt elengedhetetlen lesz.
Visszakerült a kedvezményezett juttatási formák közé az iskolarendszerű képzés költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, továbbá az öngondoskodás formájaként fennmaradt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát, valamint önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba és önsegélyező pénztárakba a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben teljesített munkáltatói hozzájárulás.
Az adóköteles természetbeni juttatásokat felváltó juttatásformák
Bár a természetbeni juttatások fogalma 2011. január 1-jét követően megszűnik, egy részük továbbra is fennmarad, úgynevezett kifizetőt terhelő adó mellett adható vagyoni érték formájában. Ezen juttatások után a kifizetőt 46,04 százalék mértékű közteher fizetési kötelezettség terheli.
Ilyen juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan biztosított étkezés és más hasonló szolgáltatás, a magáncélú telefonhasználat, a csoportos életbiztosítás, a reprezentáció és üzleti vendéglátás adóköteles része, a reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, amennyiben nem állapítható meg a juttatásban részesülő személyek által megszerzett bevétel összege, a jogszabály alapján magánszemélyek részére ingyenesen, vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás. A 2009-ben még méltán népszerű, de tavaly gyakorlatilag kiiktatott csekély értékű ajándékot – mely évente háromszor a minimálbér 10 százaléka lehet - részlegesen rehabilitálják. A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű ajándék adása új, nevesített juttatási formaként kerül bevezetésre, feltéve hogy a megajándékozott azonosító adatai a kifizető számára jóhiszemű eljárása ellenére sem ismertek.
Mibe kerül a cégeknek
Tételezzük fel, hogy egy munkáltató 2011-ben havi 100 000 forintot tud egy munkavállalójának bérfejlesztésére, vagy béren kívüli juttatásainak növelésére fordítani. Amennyiben a 100 000 forintot a munkáltató bérkifizetésre és annak járulékaira szánja, a munkavállaló nettó jövedelmét 48 389 forinttal tudja növelni. Ezzel szemben, ha a munkáltató a 100 000 forintot béren kívüli juttatásra és annak adóterhére fordítja, akkor munkavállalóját 84 005 forint értékű juttatásban részesítheti. Az alábbi kalkulációk jól szemléltetik, hogy bérfejlesztésnél a munkavállalóra szánt pénzösszeg 51,61 százaléka, míg béren kívüli juttatásnál az elkölthető keretösszeg 19,04 százaléka morzsolódik le költségvetési befizetési kötelezettségként.
"A példa alapján látszik, hogy 2011-ben is érdemes a bérfejlesztés mellett a béren kívüli juttatások egyre bővülő lehetőségeit is beépíteni a munkavállalói ösztönző rendszerekbe, hiszen ezáltal egységnyi költség mellett nagyobb értékhez lehet a munkavállalókat juttatni” – állítja Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere.
mfor.hu
