Az MNB elnöke a Crans Montana-i üzleti fórumon a Reutersnek azt mondta: nem állíthatja, hogy a felek már megállapodtak. - Csak azt jeleztem, hogy nyitottak vagyunk a kompromisszumra, arra, hogy valamiképp módosítsuk a 3,5 százalékos célkitűzést 4,5 százalékra ... hiszem, hogy a kormány ezt el fogja fogadni - mondta a bankelnök. Hozzátette: reméli, hogy az előcsatlakozási program pénzügyminisztériumi és jegybanki előkészítésének részeként legkésőbb augusztusig sikerül megegyezni a 2003 végére megcélzott inflációban.
Járai Zsigmond azt mondta: a legfontosabb a dezinfláció folyamatossága. Az MNB elnöke szerint az idei év végi infláció valószínűleg 5,5 százalékos lesz, a folyamatosság tehát azt jelenti, hogy a jövő év végén legalábbis 5 százalék alatt lesz az infláció. Járai Zsigmond szerint a jegybankot továbbra is aggasztja a magán- és a közszféra bérnövekménye, valamint a költségvetés hiánya. - Reméljük, hogy a kormány jövőre csökkenti a költségvetési hiányt, így az nem fog olyan inflációs nyomást gyakorolni, mint az idén - mondta, hozzátéve: vannak bizonyos kockázatok.
Az MNB elnöke azt mondta: nem hiszi, hogy jelenleg napirenden lenne a kamatemelés. - A kormány persze nem hivatalosan értésünkre adja azt a kívánságát, hogy csökkentsük a kamatokat, vagy egy kissé gyengítsük a forintot. Nem vagyunk azonban abban a helyzetben, hogy ezt megtegyük - tette hozzá. Járai Zsigmond előző nap az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a célba vett 4,5 százalékos 2003 decemberi éves infláció nem jelenti az inflációs cél megváltoztatását, és a 2,5-4,5 százalékos inflációs sáv feljebb tolását.
Járai Zsigmond az inflációról
Járai Zsigmond reméli, hogy a kormány és a jegybank legkésőbb augusztusig kompromisszumra jut a jövő év végi módosított inflációs célkitűzésről.
