A Munka Törvénykönyve szerint a munkabér egyéb elemeihez tartozó tételekre nézve bérpótlék-átalány is adható. Mit kell limitnek tartani? Az egyes tételeket külön-külön nézve másmás százalék van megállapítva. Mindegyiknél a kiindulási alap a személyi alapbér. Megteheti-e a munkáltató, hogy visszamenőleg adott időszakra statisztikai számítást végez és ez alapján állapítja meg az összeget?
Álláspontom szerint megteheti a munkáltató, azonban az adott időszak egy teljes éu, vagy évek átlagát kell, hogy áttekintse, valamint a munkavállalót ugyanazon munkakörben és hasonló munkakörülmények között kell foglalkoztatni. Ebben az esetben nem mutathat nagy eltérést az átalány és a tényleges bérpótlék. Ha ez a különbség feltűnően nagy aránytalanságot mutat, éves szinten ebben az esetben korrigálható.
Munkaidő beosztás szabályozása
Felmerül a kérdés, hogyan szabályozható a fuvarozó munkaideje illetve milyen utasítási lehetőségei vannak a munkaitatónak, hiszen alkalmazottja tőle akár több száz vagy ezer kilométerre van és döntési helyzetekbe kerülhet.
Egyrészt a vezetési idő, pihenőidő, megszakítás és egyéb a jogszabályokból következő utasítás akár a munkaszerződés, kollektív szerződés vagy munkavállaló részére adott kötelező szabályozásban is rögzíthető.
Ezen felül a munkavállalót a telephelyről történő elindítás során kell tájékoztatni feladatáról és határidejéről, valamint egyéb kötelezettségeiről. Az útközben felmerülő szokványos problémák, illetve időbeosztásokat egyéni belátására kell bízni.
Forrás: Tranzit
Jogi problémák a közúti közlekedési szektorban
A közúti közlekedés jogi szabályozása jól körülhatárolt. Ennek ismerte és betartása fontos annak érdekében, hogy a cég magas szinvonalon tudja az ügyféligényeket kielégíteni. Nem elhanyaglható szempont persze az sem, hogy a jogkövető magatartással súlyos büntetésektől kímélhetik meg magukat a cégek.
