Múlt heti ülésén döntött a kormány a Széchenyi Pihenő Kártya létrehozásáról, most kedden pedig már részleteket is elárult az új cafeteria-elemről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Ezek szerint az új kártyát néhány nagybank bocsáthatja majd ki, a munkáltatók évente legfeljebb 300 ezer forintot adhatnak dolgozóiknak járulékmentesen ebben a formában.
Egy éve tervezgetik
A kormány tájékoztatása szerint a SZÉP-kártya létrehozása segíti a kormány egyik kiemelt céljának megvalósítását, hozzájárulhat az egymillió új munkahely létrehozásához. "Az új munkahelyek jelentős részét felsőfokú végzettség nélküli emberek számára kell a vállalkozóknak létrehozniuk, hiszen közöttük sok a munkanélküli vagy az inaktív. Az ilyen típusú új munkahelyek nagy része a turizmus területen jöhet létre: az ágazat képes tömegesen képes alkalmazni a ma nem foglalkoztatott munkaerőt" - olvasható az összefoglalóban.
A Széchenyi Pihenő Kártya ötletét 2010 tavaszán a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő Társaság vetette fel. Az általuk kidolgozott koncepciót később konzultációk keretében véleményezték a turisztikai szakmai és érdekvédelmi szervezetek, e megbeszéléseken részt vettek a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai is.
Kinek? Mennyi? Mennyiért?
A Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének célja az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz, általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése új cafeteria-elem magalkotásával, a turizmus gazdaságfejlesztési szerepének erősítése, a gazdasági növekedés hazai forrásainak bővítése - szögezi le a minisztérium.
A Széchenyi Pihenő Kártya „az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatónál - szolgáltatások vásárolhatók.”
Egy adott évben kedvezményes adózással legfeljebb 300 000 forint támogatás utalható a kártyára. Az szja törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírásai szerint a munkáltatónak a támogatás értékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizetnie, a juttatást más közteher nem terheli. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Ez megegyezik a többi kedvezményes adózású béren kívüli juttatás adókulcsával, hasonló feltételek mellett adható üdülési csekk, melegétel-utalvány, nyugdíj-előtakarékossági és önkéntes pénztári támogatás, illetve internethasználat.
A támogatást a munkavállalók úgynevezett „elektronikus utalvány” formájában kapják meg. Ehhez kapcsolódik egy – megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz hasonló – „elektronikus utalványkártya”, amely lehetővé teszi a vásárlást. Az elfogadóhelyek a kártyán lévő elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesíthető eszközre nem válthatják át.
A rendelet lehetőséget ad arra, hogy minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a többiért fizetni kell, de maximum 1500 forintot. Így egy számlához a közeli hozzátartozók is a tulajdonossal megegyező jogosultságokkal hozzáférhetnek.
Mire lesz jó?
A kártyával igénybe vehető minden olyan belföldi szolgáltatás, amely a pihenést, az egészség védelmét, megerősítését szolgálja. Ide a tartoznak: a szálláshely-szolgáltatások; az éttermi vendéglátás; a fürdőszolgáltatások; a betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások; a kulturális szolgáltatások közül a múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépőkre fordított összeg; a természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői; az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag; a testedzési szolgáltatások; valamint a verseny-és lovaglóistállók tevékenysége.
A belföldi vendégek, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a gazdasági válságot követően csökkent, és még ma sem éri el a válság évének (2008) szintjét. Ez egyaránt igaz a kereskedelmi szálláshelyekre, ezen belül a szállodákra is - hívja fel a figyelmet a minisztérium. Azzal, hogy rendelet a SZÉP-kártya felhasználását szálláshely szolgáltatás igénybe vételéhez köti, ez a tendencia változtatható meg.
A kártya alkalmazása a kormány becslései szerint 3-5 éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezi. A multiplikátor hatás figyelembe vételével a GDP 0,64 százalékos bővülése és a költségvetési egyenleg 0,13 százalékos GDP-arányos javulása várható.
Néhány nagybankra szabva
A kártyával a szolgáltatónál vagy POS terminálon (kártyaolvasón), vagy interneten keresztül lehet majd fizetni. Ebből következően az elfogadóhelyeknek nem kell feltétlenül terminállal rendelkezniük, hiszen a kártya használatához elegendő lesz az internetes kapcsolat.
A kártya lejárati ideje minimum három év, a kibocsátó intézmény akkor szüntetheti meg, ha annak egyenlege 24 hónapon keresztül nulla, vagyis két évig nem érkezik rá támogatás. Az Üdülési Csekk és a Széchenyi Pihenő Kártya rendszere egy ideig párhuzamosan működik, a SZÉP kártya fokozatosan váltja fel az Üdülési Csekkez.
A kártyakibocsátók az elfogadóhelyek felé jutalékot számíthatnak fel, mely legfeljebb a fizetési forgalom 1,5 százaléka lehet. A minisztérium kiemeli, hogy ez lényegesen alacsonyabb, mint az Üdülési Csekk esetében alkalmazott díj. Ráadásul a jutalékbevételt a SZÉP Kártya rendszer működtetésére és marketingjére kell fordítani a kibocsátónak.
A kormányrendelet szigorú feltételekhez köti a kártya kibocsátását. Ezek szerint csak olyan cég szállhat be a bizniszbe, mely minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen rendelkezik fiókkal, a tavalyi évben legalább 100 ezer saját kibocsátású bankkártyája volt és legalább két év gyakorlata van béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma meghaladta a 25 000 darabot.
mfor.hu
