1. A munkahelyi elégedettség/elégedetlenség nagymértékben befolyásolja a teljesítményt. De ez a kapcsolat nem olyan egyszerű, hogy az a kijelentés, miszerint az elégedett alkalmazott nagyobb teljesítményt produkál, jobb minőségű munkát végez, mint az elégedetlen dolgozó, megállná a helyét. Az elégedetlenség és a teljesítmény két tényező függvénye. Az egyik ilyen tényező a szervezeti hierarchiában elfoglalt hely, a másik pedig az, hogy a munkavállalónak mekkora lehetősége van arra, hogy saját munkáját befolyásolja. Az elégedetlenségből származó alacsonyabb teljesítmény azoknál a munkavállalóknál gyakoribb, akik magasabb beosztásban dolgoznak. Ezt a tényezőt, tehát elsősorban az értékesítési vezetők esetében kell szem előtt tartanunk.
Érdekességként megemlíthető, hogy a teljesítmény és az elégedettség/elégedetlenség között egy fordított kapcsolat is kimutatható. Vagyis az elégedettség nemcsak oka, hanem okozata is lehet a jó teljesítménynek. Látnunk kell tehát, - mint ahogy ezt már korábban is említettük – hogy abban az esetben, ha megfelelően, korrekt módon jutalmazzuk a teljesítményt, akkor az az elégedettséget is nagymértékben növelni fogja, mely megint csak hatással lesz a teljesítményre.
2. Azt is látnunk kell, hogy a munkahelyi elégedetlenség szoros összefüggést mutat a fluktuációval. Azok a munkavállalók, akik elégedettek munkakörülményeikkel kevésbé hajlamosak arra, hogy munkahelyet változtassanak, ellentétbe azokkal, akik elégedetlenek. A mi célunk pedig az, hogy olyan cég vezetésén munkálkodjunk, ahol a munkavállalókba fektetett anyagi források megtérülését várjuk. Semmiképpen nem előnyös, ha az alkalmazottak sűrűn váltogatják egymást, hiszen így jelentős befektetést igényel az újabb és újabb alkalmazottak betanítása, képzése.
3. Talán a fluktuációnál is súlyosabb következmény, ha az elégedetlenség következményeképpen megnő a munkahelyi hiányzások száma. Már pedig e két tényező szoros kölcsönhatást mutat. Ha ezt nem igyekszünk megelőzni azzal, hogy megfelelő munkahelyi környezetet teremtünk, mely munkavállalóinkat elégedettséggel tölti el, akkor súlyos kiadásokkal kell számolnunk. Gondolok itt a betegszabadság anyagi vonzataira, továbbá arra, hogy cégünk számos jövőbeni üzleti partnert veszíthet azzal, ha egy értékesítő az elégedetlenség miatt kiesik a munkából.
4. Végül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy elégedetlen értékesítő nem minden esetben hagyja el a munkahelyét. Ez viszont rengeteg frusztrációval jár. Ez azonban számos olyan viselkedést eredményez (agresszió, visszaesés, közömbösség, ellenségesség), mely nagyban ronthatja a cég eredményességét és hatékonyságát.
A munkával való elégedettség témakörét körül járva tehát, könnyen beláthatjuk, hogy érdemesebb, ha időt és energiát szánunk arra, hogy elégedett alkalmazottakkal vegyük körül magunkat, így biztosak lehetünk abban, hogy cégünk megőrzi a piacon kivívott pozícióját.
Forrás: Salesjob
