- Komolyabb hatást nem gyakorolhat Magyarországra a japán jegybank 0,25 bázispontos kamatemelése. Hosszabb távon, amennyiben a kamatemelési tendencia a jövőben folytatódik, azonban lehet számolni azzal, hogy kevesebb portfoliótőke érkezik hazánkba.
Ehhez azonban évekre lehet szükség, és csak akkor következhet be, ha Japán jelentős mértékben és folyamarosan emeli a kamatot. Az úgynevezett carry trade volumenei csökkenhetnek, vagyis a japán yenben felvett hitelek magas hozamszinttel rendelkező országokba történő befektetése (például Izland, Törökország, de ide sorolható hazánk is) visszaeshet. Jelenleg azonban a kamatkülönbözet még mindig nagy, így ennek a rövid és középtávon nagyon alacsony a valószínűsége.
A japán döntésnek egyelőre csak jelzésértéke van, elsősorban pszichológiai hatást gyakorolhat a piacra. Arról árulkodik, hogy a keleti országban az alacsony kamatszint ideje véget ért, s a jövőben magasabb alapkamattal kell számolni. A japán hozamszint globális szinten még mindig rendkívül alacsony a fejlett piacokhoz képest. Emiatt is egyelőre jelentősebb tőkebeáramlásra nemigen számíthat az ország.
A japán részvénypiac az elmúlt másfél évben kezdett el emelkedni, ami azt jelzi, hogy az ország kilábalóban van a mintegy 15 éve tartó időszakból, amikor visszaesés, stagnálás, illetve jó évben is csak enyhe GDP-növekedés jellemezte. A kezdődő fellendülés indokolja, hogy nincs már szükség az eddig jellemző extrém alacsony kamatlábra.
- A pénzpiacok felfigyeltek a Bank of Japan döntésére. Ha a japán jegybank jelentősen emelné a kamatszintet, már nem lennének olyan jövedelmezők a carry trade-ek, mint korábban. Amennyiben a kamatszint-különbség ugyanis csökken, a kamatkülönbségre játszó befektetők kisebb nyereséget tudnának elérni. A carry trade igen népszerű: a japán yenben felvett hitelt például sokan forintra, angol fontra vagy új-zélandi dollárra váltják.
A magyar kamatcsökkentési törekvéseket valóban akadályozhatja, ha - a japán események vagy más tényezők hatására - beindulna itthon egy eladási hullám, s gyengülne a forint árfolyama. Az aktuális árfolyam az infláció alakulásában is jelentős szerepet játszik, itt érhető tetten a japán kamatemelés közvetett hatása az inflációs mutatókra.
Egyelőre nem hinném, hogy szükség lenne Magyarországon kamatcsökkentésre, inkább a szinten tartás tűnik ésszerűnek. A 8 százalékos alapkamat akár júniusig is megmaradhat.
A japán jegybankárok 8-1 arányban meghozott döntése azt jelentheti, hogy a régóta várt kamatemelési időszak elkezdődhet. Azzal kapcsolatban, hogy a jövőben mi várható, a jegybank illetékesei és az elemzők részéről sincs egyértelmű állásfoglalás. Az feltételezhető, hogy a kamatemelés nem lesz gyors ütemű. A jegybanknál óvatos, körültekintő kamatpolitikát hangsúlyoztak, amiből nem lehet pontosan következtetni a további esetleges kamatlépésekre.
Nehéz megmondani, hogy felerősödhet-e a jövőben Japán tőkeelszívó hatása a befektetési vagy a spekulatív tőke tekintetében. A keleti ország eddig is vonzó célpont volt.
Inkább Japán gazdasági növekedését érdemes figyelni, ami a jelenlegi állás szerint kedvező. Ez a pozitív tendencia várhatóan folytatódik, miután az Egyesült Államok növekedése sem lassul a várt mértékben, és Japánban a fogyasztás is emelkedett. Az óvatosság a kamatemeléssel kapcsolatban azért is fontos, mert 1990 óta már töbször tűnt úgy: a japán gazdaság kilábal a hosszú recesszióból.
- Semmilyen hatása nem volt a piacokra a japán kamatemelésnek, a forinton sem volt érezhető a döntés következménye. Átmenetileg erősödött a yen, azonban a bizonytalan hangvételű jegybanki közlemény után a keleti ország pénzneme a kamatemelés előtti szint alá gyengült.
A feltörekvő piacokat, s így Magyarországot is negatívan érintené, ha előbb vagy utóbb további kamatemelésekre kerülne sor. Előrelátható időn belül azonban nem számíthatunk ilyen döntésekre. A japán kamat - még a mostani emeléssel együtt is - a világon a legalacsonyabb, nem látok okot az aggodalomra. A sorozatos kamatemelések valóban a carry trade pozíciók vonzerejének csökkenését eredményeznék.
A magyar inflációs mutatók alakulását és a kamatcsökkentési törekvéseinket nem igazán befolyásolják a japán események. A forintot kevésbé yenből, jellemzően inkább svájci frank alapú hitelekből finanszírozzák. A magyar kamatalakítást az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) döntései érintik leginkább. A forint és a yen között nincs olyan szoros kapcsolat.
Japán tőkevonzó ereje sem nőhet drasztikusan az elkövetkező időkben, mivel emelés esetén sem várható, hogy nagyon magasra vigyék fel a kamatot. Az agresszív kamatemelés ugyanis visszataszíthatná a recesszióba a hosszú éveken keresztül problémával küszködő japán gazdaságot. Hiába indult meg egy törékeny növekedés a távol-keleti országban, az alacsony infláció veszélyes folyamatokat, az árak-, a fogyasztás- és a GDP csökkenését válthatja ki.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Fizetnének-e a cégek a fel nem használt szabadságért?
Fizetésemelés helyett béren kívüli juttatást kaphatunk idén
Nem borítja be a piacot az Invitel-üzlet
