Pataky Péter szerint nehéz a helyzet, kétséges, hogy meg fognak-e tudni állapodni, mivel a megalázó mértékek elfogadhatatlanok a szakszervezetek számára. A MaSzSz elnöke a megegyezés egyik fő akadályaként említette a vállalkozói oldal aggályait a kiszámíthatatlan adózási, gazdasági környezettel kapcsolatban.
A szakszervezetek a legkisebb jövedelműek felzárkóztatását szeretnék elérni a jövő kedden folytatódó tárgyalások során - szögezte le Pataky Péter. Tarthatatlan az a helyzet, mondta, hogy a létminimum kétharmadát nem lehet megkeresni munkával Magyarországon. Ezzel a munkáltatók elvileg egyetértettek, de a mostani helyzetben képtelenek a szakszervezetek által kezdeményezett, a bérek felzárkóztatását segítő négy éves megállapodás megkötésére - tette hozzá.
A jövő évre vonatkozóan messze vannak az álláspontok, a munkáltatók infláció körüli mértékű emelésben gondolkodnak, ami ki van zárva - közölte a MaSzSz elnöke. Hozzátette: a költségvetésben szereplő 1,8 százalékos inflációt senki sem hiszi el, a jegybank is 2,5 százalékkal számol jövőre. A szakszervezetek magasabb inflációra számítanak, és az infláció feletti, azaz reáljövedelem emelkedést akarnak jövőre - emelte ki.
A korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban Pataky Péter megjegyezte: a szakszervezetek kezdeményezték, hogy a kormány hosszabbítsa meg a mostani rendszert még egy évvel és kezdjenek tárgyalni egy új rendszerről. A kérdés tovább nehezíti a bértárgyalásokat és a vita nem a munkáltatókkal van - mondta. Hozzátette: a civilizált világban sehol nem fordul elő, hogy ne legyen korábbi nyugdíjazás az egészséget fokozottabban igénybe vevő munkakörökre. A bányákban, a melegüzemekben, a közlekedés bizonyos ágazataiban, a sugárveszélyes munkahelyeken dolgozó emberek "igenis elhasználódnak, ez a népesség sokkal kevesebb nyugdíjas időt él meg, mint az átlag" - jegyezte meg.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek azt mondta a pénteki egyeztetésekről, hogy "beszorult helyzetben" tárgyalnak, mivel több, a tárgyalásokat érdemben befolyásoló jogszabály még a parlament előtt van. Erre példaként említette a vasárnapi pihenőnapot, valamint a kereskedelemről szóló törvény módosítását, amely megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését 2018. január elsejétől azon nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív volt. A főtitkár megjegyezte, hogy éppen a kereskedelem az a szektor, ahol sok munkavállalót foglalkoztatnak minimálbéren.
Dávid Ferenc szerint egyelőre nagyon távol van egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja, mivel a munkaadók - a mostani állapot szerint - egy inflációkövető, vagyis 1,8 százalékos béremelést támogatnának. "Megpróbálunk konstruktívan tárgyalni" - fűzte hozzá a VOSZ főtitkára, kiemelve, hogy "jó lenne megállapodni".
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a társadalmi párbeszéd intézményei "jegelve vannak", és a béreken kívül a kormány semmit - sem az adótörvényeket, sem a reklámadót, sem például az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat - nem vitatott meg a szociális partnerekkel az előző hónapokban.
MTI
