Kevésbé zöldek a magyar autók

134,4 gramm szén-dioxidot bocsátanak ki egy kilométeren a 2013-ban forgalomba helyezett új autók Magyarországon. Ez 7,4 grammal több az Európai Unió 127 grammos átlagánál, de jobb érték a visegrádi országokban futó autókénál.

Lengyelországban 141,4, Szlovákiában 135,2, Csehországban pedig 134,6 gramm CO2-t bocsátanak ki a kocsik minden kilométeren. Az érték még a legnagyobb európai autópiacot magáénak tudó Németországban is magasabb 136,1 grammal - derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből. 

Probléma ugyanakkor, hogy míg Magyarország 10 évvel ezelőtt 158,5 grammos értékkel büszkélkedhetett, jóval alacsonyabbal, mint pl. az EU 15 fejlett tagállama (163,7), vagy Németország (174,9), nem tudtuk kellő ütemben javítani autóparkunk tisztaságát. Amíg a fejlett államok 10 év alatt 22,8 százalékkal javították a kibocsátási értéküket, Németország 22,1-el, addig Magyarország 15,2 százalékkal, a visegrádi országok viszont még ennél is kevesebbel. Ha a tendenciát nézzük, akkor a fejlett országok hamarosan lehagyják a régiót, és rákerülhetünk azon országok listájára, amelyek miatt nehezebb elérni a kitűzött kibocsátási célokat.

 

Az Európai Unió 2015-re 130 grammos kibocsátási célértéket tűzött ki maga elé, amelyet tavaly meg is haladt, azonban sokat kell még dolgozni, ha 2021-re el szeretnék érni a 95 grammot.

Az európai élmezőnyben Hollandia (109,1), Görögország (111,9), és Portugália (112,2) állt tavaly, míg a sereghajtók Lettország (147,1), Észtország (146,9) és Bulgária (141,7) voltak. 

Érdekesség, hogy mialatt az elmúlt években egyre népszerűbbek lettek a dízel üzemű autók, amelyek CO2-kibocsátása alacsonyabb a benzinesekénél, utóbbiak folyamatosan faragták le hátrányukat ilyen téren. 2013-ban egy átlagos dízel autó 127,2 gramm szén-dioxidot bocsátott ki, míg egy benzines ennél 1,4 grammal többet, 128,6-ot. A különbség azonban 2000-ben még jóval nagyobb volt, amikor a dízelek 160,3, a benzinesek pedig 177,4 grammot pöfögtek ki minden kilométeren. A dízelek az elmúlt évtizedben folyamatosan növelték részarányukat a benzinesek rovására, a csúcs 2011-ben volt, amikor az üzembe helyezett személyautók 55,2 százaléka volt dízel és mindössze 43,4 benzines. Tavaly ez az arány 52,3 és 45,3 volt.

Arra a kérdésre, hogy miért lehet magasabb kibocsátása mind a benzines, mind pedig a dízel autóknak, mint az EU átlaga, a válasz az egyre népszerűbb alternatív hajtású (hibrid, elektromos, gáz, bioetanol, biodízel) autók elterjedésében keresendő. Ezek a kocsik tavaly 2,4 százalékot vittek el a teljes piacból, de volt ez a szám magasabb is, 2009-ben 3,8 százalék. Ugyan ez nem tűnik soknak, de az a tény, hogy ezek a személyautók mindössze 104,1 gramm CO2-t bocsátanak ki, pont elég ahhoz, hogy javítsák az átlagot.

Nem tudni, hogy merre fordul a piac a következő évtizedben. Lehet, hogy ismét átveszik a benzinesek az uralmat a dízelek felett, vagy mind a két üzemanyagtípusnak leáldoz az elektromos autók elterjedésével. Az mindenesetre beszédes, hogy egy olyan luxusautó, mint a Tesla, piacvezető lehetett idén márciusban Norvégiában, pedig a 17 millió forintnak megfelelő korona még ott sem kevés pénz.

 

mfor.hu