A szakszervezetekkel történt megbeszélés után Lloyd Paxton tanácsadóival együtt tíz intézkedési területet határozott meg: hét szegmensben csökkenteni kell a költségeket, három esetében pedig a bevételek növelése a cél.
A program tehát gyakorlatilag minden területet érint, a légitársaság működésétől kezdve a flotta összetételén, a karbantartáson, az árazáson keresztül a hálózat áttekintéséig, valamint a bevételek menedzseléséig.
Jövő hétfőn már intézkednek
Az egyes csoportok hétfőtől szerdáig ötletbörzét tartanak, pénteken pedig már meghatározzák a prioritásokat - fontosság, haszon és a végrehajtáshoz szükséges idő alapján. Ekkor a csoportok javaslatokat tesznek, és megkezdik a cselekvési terv elkészítését. Jövő hétfőn pedig már az első intézkedéseket is meghozzák, mondta az MTI-nek a vezérigazgató. Példaként kiemelte, hogy olyan költséget nem csökkentenek, amely csorbítaná a fedélzeti szolgáltatások színvonalát.
Paxton a pénzügyi tervekkel kapcsolatban csupán annyit közölt: elsődleges feladata megállítani a Malév veszteségtermelését, és nyereségessé tenni a társaságot. Korábbi nyilatkozatai alapján a Malévnak már két éven belül nyereséges lehet a működése.
A szakember egyébként néhány éve már bizonyította, hogyan lehet egy viszonylag kis ország nemzeti légitársaságát rövid idő alatt pirosból a feketébe juttatni. A 2002-ben alakult kazahsztáni Air Astana ugyanis 2003-ban 1,7, 2004-ben 11,1, 2005-ben pedig 19,2 millió dollár adózás utáni nyereséget könyvelhetett el.
A korábban 35 évet a British Airwaysnél lehúzó, 64 éves szakember érdemei közé sorolják továbbá, hogy erős felsővezetői csapatot épített ki az Air Astanánál, sikeresen indította be a nemzetközi járatokat és több mint harminc százalékos átlagos éves növekedést tudott elérni pótlólagos tőkeinjekció nélkül.
Paxton: ötven százalékos javulás
Ami a Malévot illeti, a 2006. évi üzemi tevékenység eredménye mínusz 10,8 milliárd forint volt, 3,7 milliárd forinttal több a megelőző évinél; az adózás előtti veszteség pedig 11,9 milliárd forintot tett ki a konszolidált éves beszámoló szerint.
Az aktuális fejleményekkel kapcsolatban Paxton annyit árult el, hogy a cég első félévi gazdálkodásának teljesítménye ötven százalékkal jobb az előző év hasonló időszakánál, de a tervekhez képest 2,5 százalékos elmaradás van. Az idei év egészében a tulajdonos és a menedzsment a tervekhez képest jobb eredményt vár el, tette hozzá.
Londonból is besegítenek
Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy valóban ritkítani fogja-e a társaság a járatait, mint ahogy azt Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója nemrég jósolta. Arról ugyanis, hogy milyen útvonalhálózaton, milyen repülőgép-típusokkal, hány géppel, milyen gyakran és hova repüljön a Malév, londoni tanácsadók bevonásával dönt majd a cég menedzsmentje.
Az mindenesetre nem túl biztató jel, hogy a légitársaság gépeinek telítettsége 65-70 százalék körül mozog, miközben Paxton 75-80 százalékos értékhez közelítő légitársaságokhoz szokott. (A legsikeresebb fapados cégeknél egyébként a load factor 80 százalék felett van.)
Borisz Abramovics, a Malévot tavasszal privatizáló AirBridge Zrt. tulajdonosa korábban már kijelentette, hogy minden egyes járat gazdaságosságát meg fogják vizsgálni. Az orosz üzletember szerint azonban a járatok számának csökkentése eddig nem merült fel.
Kérdéses persze, tartható lesz-e ez az álláspont, ha járatok tömegeiről derül ki, hogy a jelenlegi feltételek mellett nem működtethetők nyereségesen.
Lloyd Paxton ezzel együtt úgy véli, hogy - az amúgy meglehetősen erőltetett hangzású - reMA(LÉV)ke program egészen új megközelítés a Malév gyakorlatában, mivel "először a célt határozzák meg, és ahhoz rendelik az eszközöket". Arra a jelek szerint még néhány hetet várni kell, hogy megtudjuk, mit jelent majd mindez a gyakorlatban.
W. B.Menedzsment Fórum
