Kihasználják a magyarokat az ausztriai munkáltatók

Az Interregionális Szakszervezeti Tanács (IGR) kismartoni irodája 2002 óta képviseli az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók érdekeit és ad jogi tanácsokat számukra. Míg két évvel ezelőtt havonta átlagban tízen keresték fel a szervezetet, addig manapság naponta nyolcan fordulnak hozzájuk segítségért, mondta el a Der Standardnak Tóth Eszter és Müller Éva, az IGR két vezetője.

A szervezet szerint a náluk bejelentett esetek arról tanúskodnak, hogy az osztrák munkáltatók sok esetben "hajmeresztő módon" használják ki a magyarok jogi tájékozatlanságát. Így visszatartják a túlóráért járó pénzt, nem fizetik ki a 13. és 14. havi fizetést vagy a cégre kiszabott büntetést egyszerűen áthárítják a munkáltatóra.

Egy szállítási vállalkozó például minden új gumiabroncsot a magyar sofőrrel fizettetett meg, egy másik cég pedig a munkavállaló fizetéséből vonta le azt a büntetést, amit előbbire szabtak a munkavállalási engedély meghosszabbításának elmulasztása miatt.

Nem csoda, hogy a magyar dolgozók közül sokan "legszívesebben visszamennének Magyarországra dolgozni" - állítják az IGR vezetői. Pozitívum viszont, hogy a szervezet tanácsadása révén egyre több munkavállaló jön rá arra, hogy csőbe húzták, és próbálja meg egyúttal érvényesíteni jogait.

Burgenlandban jelenleg 4000 magyar dolgozik, nyárra mintegy 6000-re növekedhet a számuk. Legtöbbjük olyan munkát végez, amire nem találnak osztrák munkaerőt, vélik az IGR vezetői. Az osztrák munkahelyek ellopásának vádja így esetükben nem állja meg a helyét.

Mint ismeretes, az EU-bővülés utáni munkavállalási korlátozások bevezetéséért Németország és Ausztria küzdött leginkább. Ezek szerint az EU tagállamok minimum kettő, maximum hét évig nem nyitják meg munkaerőpiacaikat a csatlakozó országok előtt. A hivatalos célkitűzések szerint addig a bérszínvonalak is kiegyenlítődhetnek.

Az IGR vezetői ugyan szívesen vennék ezt, de a fenti viszonyok ismerete alapján ezt némi kétkedéssel fogadják.

(Menedzsment Fórum)