Nem vezetett számottevő változáshoz a tavaly szeptember elseje óta hatályos, a csődeljárást leegyszerűsítő csődtörvény, legalábbis ezt mutatják az első hónapok tapasztalatai. A Creditreform adatai szerint tavaly csaknem 15 ezer felszámolás, 11 ezer végelszámolás és 2800 egyszerűsített végelszámolás volt hazánkban, a csődeljárások száma viszont mindössze 49-et tett ki - ebből 31-et a negyedik negyedévben indítottak.
A túlnyomó többség megszűnik
2006-ban nyolc, 2007-ben egy, 2008-ban pedig egy csődeljárást sem jegyeztek fel, és az elmúlt 14 év adatait böngészve is egyértelmű, hogy ez az eljárás Magyarországon a gyakorlatban szinte nem létezik.
A módosított csődtörvény célja az volt, hogy - fizetésképtelenség esetén - a cégek megszűnésével végződő felszámolási eljárások száma csökkenjen, a továbbélésre esélyt adó csődeljárásoké pedig emelkedjen.
A felszámolások aránya nagyságrendjét tekintve azonban szeptember óta sem változott - továbbra is ez a legelterjedtebb forma, amelyhez a bajba jutott társaságok hitelezői fordulnak. Szintén elterjedt megoldás maradt a bírósági eljáráson kívüli megegyezés az adóstársasággal - sokan ezt választják a formális csődvédelem helyett.
Nem ismerték fel a lehetőséget
Szakemberek szerint a helyzeten egyelőre azért nem volt képes változtatni a módosított csődtörvény, mert a gazdaság szereplői egyelőre nem ismerték fel az ebben rejlő új lehetőségeket. Másrészt félnek a megbélyegzéstől - sokan ma még bizalmatlanul közelítenek a csődvédelembe menekült vállalkozásokhoz, véli Dr. Ember Csaba.
Az Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint ez azért is furcsa, mivel ez a megoldás éppen a vállalatok megszűnését hivatott megakadályozni - türelmi időt teremtve a működés, a finanszírozás újraszervezéséhez -, elterjedését azonban éppen a téves piaci közvélekedés akadályozza.
Csak papíron működik?
A fél éve hatályos jogszabály fontos újításai közé tartozik, hogy immár a hitelezők is folyamodhatnak adósuk csődvédelméért. Az elmúlt fél év tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a gyakorlatban ez igen nehezen megvalósítható. A bíróságon benyújtott csődvédelemi kérelemhez ugyanis a hitelezőnek olyan mellékleteket kell csatolnia, amelyek elkészítése az adós társaság részéről is aktív együttműködést igényel.
A bíróság különféle nyilatkozatokat vár el például az adós fél ügyvezetőjétől arról, hogy indult-e korábban a társaság ellen csődeljárás, illetve az ügyvezető a kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy számlavezető bankokat értesíti a csődeljárás megindulásáról, továbbá az adós tulajdonosaitól, akiknek határozattal kell előzetesen jóváhagyatni a csődeljárás megindítását. A jogalkotói szándék - hogy a hitelezők felszámolási eljárás helyett lehetőleg csődeljárást kezdeményezzenek adósaikkal szemben – emiatt nem tud teljesen érvényesülni, hiszen adminisztrációs terhet ró az adósra is, mondta a szakértő.
További probléma, hogy – Dr. Ember Csaba szerint - a jogszabály értelmezésében nehézséget jelent a pontatlan megfogalmazás. A törvény nem rendelkezik például egyértelműen arról, hogy a hitelezői szavazások, többségi döntések esetén pontosan miként kell meghatározni a követelési aránytól függő szavazatok számát, ami bizonytalanságra adhat okot a szoros szavazati aránnyal meghozott hitelezői határozatok esetén.
Hiányos védelem a befektetőknek
A módosított törvény hiányossága az is, hogy nem biztosítja egyértelműen a befektetők védelmét. A csődvédelem alatt álló társaságba befektető – azt kvázi megmenteni kívánó - társaságnak ugyanis a szabályok értelmében nem keletkeznek elsődleges jogai a többi hitelezővel szemben. Így egy esetleges felszámolási eljárásnál a tulajdonosi jogviszony alapján az újonnan (utólag) befektető társaságnak a követelése leghátulra sorolódik akkor, ha a későbbiekben mégis felszámolásra lenne szükség az adóssal szemben.
Abban, hogy a cégek egy része máig fél a csődvédelemtől, közrejátszik az is, hogy a kérelmezéstől számítva mindössze 90 nap áll az adós rendelkezésére a csődegyezség megkötésére a hitelezőkkel. Ha ez idő alatt nem sikerül tető alá hozni a megállapodást, a folyamat automatikusan felszámolási eljárásba vált át.
Ez a 90 napos határidő, fizetési haladék természetesen egészen egyéves időtartamig meghosszabbítható, de ehhez szintén a hitelezők meghatározott hányadának a beleegyezése szükséges, ami minden szavazás alkalmával a hitelezők türelmének és bizalmának a próbája is egyben, véli az ügyvéd.
A Cofacé korábbi elemzésében szintén azt állapította meg, hogy nem javul a helyzet az „igazi csődeljárások” számát tekintve. A cég elemzői szerint a változások hatékonyságát a hitelezői igények megtérülésén lehet igazán lemérni - erről azonban nem jelent meg olyan mennyiségű adat, amely alapján messzemenő következtetéseket lehetne levonni.
Most tetőzik a csődhullám
A Coface adatai szerint tavaly a felszámolási eljárások száma 30, a végelszámolásoké pedig 44 százalékkal növekedett. A csődhullám tetőzése 2010 év elejére tehető; utána a magas bázis miatt kisebb lehet a növekedés üteme, 2010 második félévében pedig abszolút értékben is csökkennie kell, mondta február közepén Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója.
Szerinte a hazai csődarány drasztikus magasságba ugrásának az egyik oka, hogy Magyarországon túl sok a cég a piac méretéhez képest, ebből következően alultőkésítettek. A cégek 92-94 százalékának az árbevétele nem éri el az éves 20 millió forintot, tehát ezek a kis cégek nem lesznek képesek elviselni a válság okozta terhet. Dercze szerint ez nem feltétlenül baj, mert hosszabb távon nem életképes ez a rengeteg mikroszkopikus cég.
W. B.
Menedzsment Fórum
