4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Bár a piaci folyamatok és a versenyszféra helyzete nem tudta a folyamatot elősegíteni, mégis sikerült többéves csúcsra növelni a magyar dolgozók számát. Mfor.hu-háttér.

A KSH keddi gyorsjelentése igencsak nagy meglepetést okozott, hiszen a korábbi alkalmazotti, illetve nyilvántartott álláskeresőket összesítő statisztikák nem sugallták azt, hogy több éves csúcsot döntő adatok látnak napvilágot. Ennek ellenére úgy tűnik, a kormányzat lépései kezdik igazán láttatni a hatásukat, mellyel kapcsolatban korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is türelemre intett mindenkit, hiszen idő kell, mire a reformok megmutatják valós hatásukat. 

2012 júliusában a foglalkoztatottak létszáma 3,9 millió fő volt, amire 2008 októbere óta nem volt példa, akkor ugyanis három havi átlagban 3,91 millió embert foglalkoztattak hazánkban. A most közölt adat egyébként jelentős megugrást jelent mind az előző havi, mind pedig az előző évi adathoz mérve is. A legutóbbi statisztika óta ugyanis 31,4 ezer fős bővülés történt, egy év alatt pedig 76 ezer fős.

Mindezzel érdemes összevetni a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások alkalmazotti számát, melyről júliusi statisztika még nem áll rendelkezésre, így a legfrissebb adatközlés három hónapjából csak kettőt tudunk, ám a folyamatok vázolására ez is elegendő. Az alkalmazotti létszám (májusban 2,69 millió, júniusban 2,692 millió) bár előző hónapokhoz képest kismértékű növekedést mutatott, 2011 azonos időszakához viszonyítva már csökkenés történt; mindkét hónapban közel 30 ezer fős. Ezen belül is a versenyszférában alkalmazottak száma növekvő ütemű zsugorodásról árulkodik, ami nem is meglepő, hiszen az állami támogatás nélkül létrejövő munkahelyek száma rendre elmarad az állami beavatkozással létrejövő álláshelyek számától. Ez alapján pedig már sejthető, hogy a mostani eredmény is elsősorban a kormányzati segítségnek köszönhető.

Ugyanakkor meg kell még jegyezni azt is, hogy a közmunkások száma májusban és júniusban egyaránt 30 ezer fővel magasabb volt, mint 2011 azonos időszakában. Ha júliusra is hasonló mértékű differenciát feltételezünk, akkor sem jön össze a mostani statisztikában közölt éves szintű 78 ezer fős foglalkoztatottság bővülés három havi átlaga.

Tehát, ahogy látható, a már ismert statisztikák nem vezethettek erre az eredményre, így vélhetően a az öt főnél kisebb vállalkozások körében kellene keresni ezt a plusz 40 ezer fős bővülést. Ez pedig azt jelenti, hogy bár a cégalapítások száma az év eleji lendület után visszakorrigált az év közepére, mégis a korábbinál többen válhattak egyéni vállalkozóvá, önfoglalkoztatóvá, netán a mikrovállalkozások körében történt 1-2 alkalmazott felvétele. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy sosem volt ekkora differencia az alkalmazotti létszám és a foglalkoztatotti létszám három havi átlagai között. Átlagosan ugyanis 1,05 és 1,17 millió közötti mozgott ez a különbség az elmúlt években, és július hónapra változatlan alkalmazotti létszámot feltételezve 1,2 millióra ugorhat ez az érték, ami viszont sosem látott csúcsot jelent.

2,5 éves mélyponton a munkanélküliség

2012 júliusában a munkanélküliek száma 458,8 ezer fő volt, ami előző hónaphoz képest 13,4 ezres csökkenés eredménye, előző év azonos időszakához viszonyítva pedig csak egy szerény 4400 fős mérséklődést mutatnak az adatok. A munkanélküliek száma több mint 2,5 éves mélypontra került, hiszen ennél kevesebb állástalan legutóbb 2010 februárjában volt hazánkban, 455,6 ezer fő.

A folyamatok eredményeként a munkanélküliségi ráta is nagyot zuhant előző évhez képest: a júniusi 10,9 százalék után ma már az aktívak 10,5 százaléka volt állás nélkül. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a szezonális hatásoknak köszönhetően a következő hónapokban tovább emelkedhet a foglalkoztatás, míg a szigorúbb feltételek miatt ennél kisebb mértékben csökkenhet a munkanélküliség. Az őszi hónapokban 10,3 százalékig csökkenhet a munkanélküliségi ráta, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, az éves átlagos munkanélküliség – valamivel magasabb foglalkoztatás mellett – a tavalyinál kissé alacsonyabb, 10,9 százalékos lehet.

57 százalékos aktivitási ráta, amit július hónapra közölt a statisztikai hivatal, soha nem látott magasságot jelent, ami a szokásos folyamatokon túlmenően (munkaerőpiacra kikerülő végzettek) az egyes felülvizsgálatok eredeménye is, melynek révén korábban a munkaerőpiacról kivonult inaktívvá váló munkaerőt visszasorolták az aktívak közé.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!