Körülbelül 52 ezer dolgozót alkalmaznak kölcsönmunkásként a hazai vállalatok, a foglalkoztatottakon belül 1,4 százalék a kölcsönmunkások aránya. A kölcsönbevevők száma meghaladja az ezerhétszázat, köztük közel nyolcszáz a feldolgozóipari cég. A kölcsönvett betanított munkás 330-450, a szakmunkás 450-700, a marketingasszisztens 800-1200, a számviteli munkatárs - például a pénzügyes vagy a könyvelő - 1000-1500 forintot keres nappali bruttó órabérként. A vállalatok az alapórabér 1,7-2-szeres szorzóval növelt nettó összegét fizetik a kölcsönzőnek.
[ajanlo=221][igazitas=left/]A kölcsönzöttek több mint egyharmada szakmunkás, a diplomások aránya öt százalék körüli. Felsőfokú végzettségűt leginkább a pénzügyi cégek kölcsönöznek. Az elszámolás sem órabérben, hanem havi alapon történik, jövedelmük bruttó kétszázezertől indul, de a 7-800 ezer forintot is elérheti. A leggyakoribb a call-centeres munkaerő ideiglenes alkalmazása.
Bár a közterheken kölcsönzéssel sem tudnak spórolni a vállalatok, ez az atipikus foglalkoztatás mégis alkalmas a színlelt szerződések legalizálására. Ilyenkor a kölcsönző alkalmazza a dolgozót, táppénzt, szabadságot, illetve a munkaviszonnyal járó összes jogosultságot biztosítva számára. Sőt az egységes magyar munkaügyi adatbázisba (EMMA) is a kölcsönző jelenti be a dolgozót. A kölcsönbevevő vállalatok nem a járulékokon, hanem az adminisztráción, a toborzáson, a kiválasztáson tudnak költséget megtakarítani, olvasható a Világgazdaságban.
Kölcsönzött munkaerővel spórolnak a magyar cégek
Bár leginkább szakmunkásokat kölcsönöznek a hazai vállalatok, egyre gyakoribb, hogy folyamatmérnököt, logisztikust, programozót, marketingest is "bérelnek". Szakértők állítják, a hivatalos munkaerő-kölcsönzéssel tovább növelhető a foglalkoztatás, s legalizálhatók a színlelt szerződések is, írja a Világgazdaság.
