Nem véletlenül nevezte a múlt héten napvilágot látott módosító indítványt lex RTL-nek a tévétársaság közleménye. Ha elvonatkoztatunk a tévécsatorna vagy a kormány iránti szimpátiánktól, és csak a törvény által meghatározott adófizetési kötelezettséget nézzük, akkor már az eredeti törvényben foglalt összeg alapján is jogosnak tűnhet az a vélemény, hogy a reklámadóval az "RTL-t akarja a kormány levadászni”. A június 11-én elfogadott törvény alapján úgy tűnt, hogy a benyújtó L. Simon László által becsült 7-8 milliárd forintból 4,6 milliárdot fizethet meg az RTL Klub, pontosabban a mögötte álló Magyar RTL Zrt. (A közérthetőség kedvéért az írásunkban a vállalatot és a csatornát szinonimaként használjuk.)
A magyar vállalat anyacége, a luxemburgi RTL-csoport (RTL Group) is még ezzel számolt a hétfőn megjelent közleményében. A romló eredményre figyelmeztető anyag (profitwarning) szerint a 2013-ban 100 millió euró árbevételt, és 15 millió euró EBITDA-t elérő vállalat (szerk.: a számokat forintban a lenti táblázat tartalmazza) reklámadó címén 15 millió eurót kell, hogy befizessen a magyar költségvetésbe. Mindez pedig a társ-vezérigazgatók, Anke Schäferkordt és Guillaume de Posch szerint működési veszteséget okoz a magyar leányvállalatnál, ez pedig a csoportszintű eredményt is visszafogja.
Az RTL-csoport közleménye megismétli a hazai vállalat korábbi érvelését, mely szerint a magyar kormány lépése veszélyezteti a sajtószabadságot, és az adó őket sújtja leginkább. Ez utóbbi, ahogy fent jeleztük mindenképpen igaz, hiszen az adókulcs sávosan van meghatározva, ráadásul igen progresszív módon.
Az adó alapja az árbevétel, míg az adó mértéke:
- 500 millió forintig 0 százalék
- 500 millió és 5 milliárd között 1 százalék
- 5-10 milliárd között 10 százalék
- 10-15 milliárd között 20 százalék
- 15-20 milliárd között 30 százalék
- 20 milliárd felett 40 százalék.
Mennyi lesz az annyi?
A reklámadó múlt héten elfogadott módosításakor az RTL Klubot kivették azon vállalkozások köréből, amelyek az elhatárolt veszteség 50 százalékával csökkenteni tudják az adóalapjukat. Szintén a társaságot hátrányosan érintő döntés volt, hogy a sales-house-okat is figyelembe kell venni az adó számítása során. Mint arra az mfor.hu kérdésére a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői elmondták, a törvény az egy tulajdonosi körhöz tartozó vállalkozásokat konszolidálja, hiszen a már elfogadott reklámadó-törvény 6. §-a a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásoknak minősülő adóalanyok adóját úgy rendeli megállapítani, hogy azok adóalapját elsőként össze kell adni, majd az ennek megfelelő adómértékkel meg kell határozni a csoportszinten fizetendő reklámadót, végül mindezt árbevétel-arányosan kell szétosztani az egyes adóalany csoporttagok között.
Értelmezésünk szerint, mivel mind az RTL Klub, mind a kábeltévék a luxemburgi anyacég tulajdonában vannak, ezért a számaik esetében az ügyvédi iroda által leírt módon kell az adót kalkulálni. Mindezeknek megfelelően az mfor.hu kiszámolta, hogy a fenti elvet követve a konszolidált eredmények alapján milyen adóteher sújtja az RTL magyar leányait. Ennek során az RTL Klub, a kábelcsatornákat (Cool, F+, RTL II, stb.) a kezében tartó RTL Kábeltelevízió Kft., illetve a csoport sales house-át, az R-Time számait vettük alapul.A számításunk ugyan vélhetőleg nem pontos, mivel a vállalatok eredményösszetételét nem ismerjük.
A törvény szerint az egyes csoporttagok reklámadó-alapjának meghatározásakor csak az adóköteles (reklámozási) tevékenységből származó árbevételt lehet figyelembe venni. Bár elképzelhető, hogy az RTL Klubnak más típusú bevételei is vannak (kereskedelmi, távközlési, gyártási), mivel a csatorna, illetve az RTL-csoport közleményében is úgy tekintették, hogy a teljes árbevételre vetítették az adót, így mi is ezzel számoltunk. Ennél is problémásabb számunkra az adóalap meghatározása az RTL Kábeltelevízó Kft. esetében, itt ugyanis köztudott, hogy a reklámbevételek mellett a kábelszolgáltatóktól érkező bevételek is vannak, amelyek viszont nem tartoznak a reklámadó esetében az adóalapba, ennek mértékét azonban nem ismerjük. Ugyan tudjuk, hogy a számításunk pontatlan lesz, az egyszerűség kedvéért, ebbenaz esetben is a teljes árbevétellel számoltunk.
Végül az R-Time kapcsán szintén meg kell jegyezni, hogy a törvény alapján elvileg nem tartozik a reklámadó hatálya alá a vállalkozás árbevétele. Az adóalapot viszont növelni kell a "sales house"-nál megjelenő "árréssel". Az R-Time esetében szintén nem ismert a vállalkozás árbevételének összetétele. De míg korábban egy "általános" sales house-nak lehetett tekinteni, hiszen több tulajdonos csatornáinak reklámidejét árulták. Jelenleg viszont az IKO Média 2011 megvásárlásával (amely később az RTL Kábeltelevízió Kft. nevet vette fel) a Magyar RTL Zrt, illetve annak tulajdonosa, az RTL-csoport rendelkezik benne meghatározó részesedéssel, a "külsős" partnerek értékesítése valószínűleg kisebb súlyú lehet a saját csatornák felületeiből származó bevételek mellett. Bár csak becsülni tudjuk, de az R-Time bevételeinek 20 százalékát tekintettük a reklámadóba tartozó árrésnek.
Az eredmények összeadása miatt a legmagasabb 40 százalékos adókulcs alá tartozik az árbevétel fele, ez pedig azzal jár, hogy a vállalkozások mindegyike az eredetileg becsültnél jóval magasabb összeget fizethet. Számszerűsítve az RTL magyar cégei közel 9 milliárd forintos összeggel járulhatnak hozzá a költségvetés bevételeihez, amelyből az RTL Klub számításaink szerint 6 milliárdot fizethet. (Ahogy fent jeleztük, ennél lehet, hogy kisebb adó terheli a vállalkozást, de jó esély van rá, hogy a csatorna által számított 4,6 milliárdnál viszont nagyobb.)
Mindezt figyelembe véve, különösen érdekes lehet a múlt héten megjelent írásunk, amelyben azt találgattuk, hogy egy esetleges külföldre költözés mennyiben oldja meg az RTL Klub problémáit. Más kérdés, hogy a törvényben foglalt, a társaságok eredményeire vonatkozó konszolidáció akár hazai médiavállalkozásokat is érinthet, ami a lobbierejüket tekintve akár további törvénymódosítást is előrevetíthet.
mfor.hu
