Amíg a kilencvenes évek elején a privatizáció és az annak folyamataival járó hatékonyságnövelési célkitűzések generálták a szervezetfejlesztési projektek többségét, addig az évtized végére a vállalatirányítási és a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése miatt fordultak leginkább külső tanácsadókhoz a cégek. Manapság a belső humántőke jobb kihasználása, a vezetői attitűdformálás miatt indul el legtöbbször az egy-egy kisebb területre koncentráló, vagy épp a vállalat egészét érintő szervezetfejlesztési folyamat.
A gyakori tanácsadói munkák közé tartozik még a dolgozói elégedettség felmérése és fokozása, a lojalitás erősítése, egy cégre vagy munkahelyi csapatokra szabott motivációs, illetve képzési rendszerek kidolgozása, két szervezet közötti együttműködés javítása és általában a cég humánerejének állapotfelmérése.
Legtöbbször már nem strukturális változást támogató, sokkal inkább hatékonyságjavító eszközökre van szükségük a multinacionális vállalatoknak - állítja Strbik Ferenc, a Develor Rt. tanácsadási üzletágának vezetője. Hozzátette: leginkább azok a cégek áldoznak proaktívan a fejlesztési folyamatokra, ahol a front-office kiemelten lényeges működési terület.
Szakértők szerint a komoly fejlődési pályát befutó középvállalatok a szervezet egészét érintő fejlesztésbe kezdenek. Jelenleg a közepes cégek a legaktívabb szervezetfejlesztők, ahol diagnosztikára, a stratégia újraírására és jövőképalkotásra is szükség van. Ilyen esetekben szóba sem kerülnek fejlesztési eszközként a konzerv tréningek, hiszen a szükséges tudást a szervezet hiányosságaira kell adaptálni - áll a Világgazdaságban.
