A közeledés elsősorban a személyhez fűződő jogok területén történt, a kollektív kérdésekben továbbra is távol állnak egymástól az álláspontok - közölte Palkovics Imre. Az előbbiek között említette, hogy kikerült az anyagból: munkahelyén és magánéletében "mindenféle személyes jogot félresöpörve" a munkavállaló megfigyelő lehetett volna, mivel a privát szférát kivették e körből. Megtoldotta ezt azzal, hogy a hatályos törvény is "eléggé bizonytalan".
Benne maradt ugyanakkor az anyagban, hogy a munkavállaló továbbra sem mondhat bármit cégéről, mert ezért bírság érheti; szerintük ezzel a szólásszabadságot korlátoznák. Pozitív elmozdulásként említette, hogy az anyagban a felmondás régi feltételei álltak vissza, szemben a korábbi dokumentumban szereplő, az indoklás nélküli, a bizonyítási terhet megfordító változattal, ahogy azt is, hogy a korábbiakkal szemben megmaradna a védett időszak. Ebben - jegyezte meg Palkovics Imre - annyi módosulás állna be, hogy az általános munkavállalói kör számára az elbocsátás előtt szakmájához, végzettségéhez megfelelő állást kell felkínálni, a kismamák esetében pedig általános tilalom szerepel az anyagban. Mindkét csoport esetében kikerülne viszont a szabályozásból a védett időszakot követő harminc napos türelmi idő.
A jelenlegi 10 helyett 14 munkanap lehet az egyben kiadható szabadság hossza, és kiveszik az anyagból azt a korlátozást is, amely szerint a munkaviszony létesítését követő három hónapban nem lehet szabadságot kivenni, akárcsak azt, amely szerint a kor előrehaladtával degresszív módon csökkent volna a szabadság. "Engedményt tesz a tervezet" a korábbiakhoz képest abban, hogy a pótszabadság harmadát átviheti a következő évre a munkáltató - sorolta a változásokat az érdekképviseleti vezető. Mint mondta: ez utóbbit akkor tudják elfogadni, ha a kollektív szerződésben rögzítik. Tájékoztatása szerint az eredeti munkaanyagban szereplő évi 300-ról 250 órára csökkentenék az egyeztetések nyomán a törvényben rögzített lehetséges túlmunka mértékét, amelyet kollektív szerződésben további 50 órával lehet emelni.
A gondatlanság miatti kártérítés szabályai kapcsán az érdekképviseleti vezető arról beszélt: a hatályos törvény szerint két heti átlagbérnek megfelelő a plafon, a nyári minisztériumi munkaanyag viszont nem tartalmaz korlátozást. Ez változna olyan módon, hogy nyolc hónapban maximalizálnák a gondatlanság esetén a maximumot, de nem határoznának meg ilyen határt súlyos gondatlanság esetére.
"Hogy mi a súlyosan gondatlan magatartás, azt csak sejteni tudjuk" - jegyezte meg Palkovics Imre, aki szerint ez a kitétel éppen ezért biztosít "nagyon tág keretet a munkaadónak". Pozitív változásként említette ugyanakkor, hogy a bíróság - például a munkavállaló helyzetét figyelembe véve - mérlegelhet, enyhíthet a kártérítésen.
A kollektív jogoknál "maximálisan távol állnak egymástól az álláspontok" - fogalmazott az érdekképviseleti vezető, kitérve arra, hogy a nyári munkaanyag a szakszervezeti tisztségviselőknek semmiféle munkajogi védelmet nem adott volna, ezzel szemben most ott tartanak, hogy egy szakszervezetnél egy jogvédett tisztségviselő lehet. Ez számukra még mindig elfogadhatatlan, hiszen az egyesülési törvény szerint az operatív vezetés három emberből áll, így viszont "nem lesz még két ember, aki vállalja ezt a kockázatot, hogy a munkáltatóval szemben jogvédelem nélkül fel fog lépni".
"Hosszú előegyeztetési folyamaton vagyunk túl" - mondta Kara Ákos, jelezve: az anyag még nem került a kormány elé. Mint mondta, ez a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács jövő keddi alakuló ülése után történik majd meg, így most "olyan tervezetről beszélünk, amelyeknek nincsen kőbe vésett mondata, nem a kormányzati álláspontot tükrözi, és a jövő héttől kerülne egyáltalán egyeztetésre".
"Én magam azért dolgozom, hogy olyan Munka törvénykönyve legyen, amely a foglalkoztatás bővítését segíti, biztosítja a munkavállalói és a munkaadói jogok érvényesülését" - jegyezte mg a politikus. A tárgyalásokon történt változásokról szólva jelezte: megmaradna, hogy a próbaidő egyéni munkaszerződésben három, kollektív szerződésben hat hónapban köthető ki, továbbá a gyermek után járó pótszabadságot meg lehetne osztani az apa és az anya között.
Kara Ákos beszámolója szerint három megoldási lehetőséget vázoltak fel. A - feltehetőleg a kereskedelemben választott - két opció szerint a bérpótlékot magában foglaló alapbért vagy átalányt állapíthatnának meg, vagy a műszakpótlék fizetésének időtartamát délután kettő helyett este hattól tíz óráig, az összeg viszont 15-ről 30 százalékra emelkedne. azaz "aki klasszikusan viszi tovább a délutáni műszakpótlékot, az gyakorlatilag a pénzénél marad".
MTI
