A lap rámutatott, hogy a Surgutneftegas volt az egyetlen nagy orosz kőolajipari konszern, amely eddig nem terjeszkedett külföldre. Vlagyimir Bogdanov vezérigazgató még egy éve is azt mondta a lapnak, hogy európai feldolgozó üzemek vásárlásában nem lát nagy jövedelemszerzési lehetőséget. De nem érdeklődött a konszern a külföldi kitermelési lehetőségek iránt sem, hanem Kelet-Szibériára összpontosított, és az új koncessziókon kívül csak a médiában és a Rosszija bankban vásárolt részvényeket, írta a lap.
A Kommerszant egy szakértőt idézve az írta: a társaságnak finomító kapacitásra van szüksége, mivel jelenleg évi 61,8 millió tonna kőolajat hoz felszínre, a leningrádi területen lévő finomítójában azonban csupán 22 millió tonnát dolgoz fel, és az új felvásárlással a feldolgozás arányát 35 százalékról 40 százalékra emelheti, ha a Mol finomítóinak kapacitásából a megvett pakett arányának megfelelően valamivel több mint 20 százalékot lehet számítani.
Meg se kottyant a vétel az oroszoknak
A szakértő úgy vélte, a vásárlás nem okozott jelentős megterhelést az orosz konszernnek, mivel a tavalyi harmadik negyed végén mintegy 15 milliárd dollárnyi készpénzzel illetve likvid eszközzel rendelkezett, lévén az egyetlen az orosz kőolajipari cégek közül, amely hosszú évek óta gyűjti a pénzt, és nem vett fel hiteleket.
A Kommerszant idézte a kiadott közleményt, amely szerint a Mol-rész megvásárlása fontos lépés a Surgutneftegas mint a vertikálisan integrált vállalat megerősítésében és a fogyasztókhoz való maximális közeledésben.
Rámutat azonban, hogy a konszern mindeddig sem Csehországba, sem Magyarországra nem szállít kőolajat, ellentétben a TNK-BP-vel, a Tatnefttel, a Rusnefttel és a Lukoillal. A Mol a szállítói struktúrán nem szándékozik változtatni, és a Surgutneftegas és közte nincs stratégiai vagy munkakapcsolat, ezért a közleményben foglalt szándékok nem világosak. A Mol vezetése azt feltételezi, hogy az orosz konszern pénzügyi befektető, írta a Kommerszant a Mol közleményére hivatkozva.
Rámutatott: az OMV az után adta el Mol-részvényeit, hogy kudarcot vallott a Mol bekebelezésére irányuló kísérlete, mert a Mol ellenállt, és az EU bizottságának is kifogásai voltak.
Korlátozott lesz a befolyás
Hétfőn az EU-bizottság versenykérdésekben illetékes szóvivője úgy nyilatkozott, hogy nem érkezett hozzájuk újabb megkeresés a Mol megvásárlásával kapcsolatban, Veres János magyar pénzügyminiszter pedig a Financial Times-nak azt mondta, hogy az üzlet meglepetés volt a magyar kormány számára, amely most várja, hogy a Surgutneftegas részletesebben kifejtse szándékait.
A Kommerszant emlékeztetett arra is, hogy a Mol 2006-ban maga keresett védelmet az orosz konszerneknél az OMV ellenséges felvásárlási szándéka ellen. "Tekintettel az akadályokra, amelyeket Mol hozott létre az átvételi kísérlet kapcsán, éppen az igazgatótanács támogatása lehetett volna a kulcstényező ahhoz, hogy a Surgutneftegas a szinergiából adódó, legalább valamennyire jelentős hatást elérjen, annál is inkább, mivel a Molban egyetlen részvényes sem rendelkezhet többel a szavazatok 10 százalékánál, függetlenül tulajdonrészétől, és így az orosz konszern befolyása a Molra igencsak korlátozott lesz", írta a Kommerszant szakértőket idézve.
MTI/Menedzsment Fórum
